Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVII-XXVIII. (2003-2004)

Tanulmányok - Művészettörténet - Kazareczki Noémi: A gótikus és a reneszánsz stílus együttélése Nógrád- és Borsod megye templomépítészetében

II. Egyházasgerge Egyházasgerge község római katolikus temploma is ragyogó példát szolgáltat a későgó­tika és a kora-reneszánsz együttélésére. A falu Nógrád megye északi részén, Mihálygerge és Karancskeszi között, széles erdős domboktól bekerített völgyben fek­szik. Korábban Kisgergére és Liptagergére osztódott települést 1932-ben egyesítették mai nevén. A templom (a korábbi) kisgergei részen található. Kisgerge a Zách-nemzetség tulajdona volt, már 1227-ben szerepel birtokukként. Zách Felicián merénylete után Károly Róbert 1335-ben az Ákos nembeli Cselen fia Já­nosnak adományozta. Az adománylevélben szerepel először az Egyházasgeregye név, a falu papja három évvel korábban János volt. A következő században a helység sokat szenved a gácsi várból elkalandozó cseh huszita rablóktól. 1503-ban már a Liphtay család a földesúr, ezt bizonyítja a római katolikus templomban található szentségfülke felirata, de a birtok megszerzésének pontos ideje nem ismert. 13 Liptagerge is fennállt már 1220 körül, és szintén a Zách nemzetség birtokolta. 14 1333-ban Geregye néven em­lítik az oklevelek. 1435-ben került a Lipthayak tulajdonába. A Lipthay család eredete a 13. századig vezethető vissza. A család első ismert tagja Myloth, Liptó megyében Likva helységet bírta. Mylothnak fia Zaad és testvérei 1340-ben Likva helységért csereadományban Lubelle helységet nyerték. Zaadnak dédunokája I. Bálint fiai: II. Miklós és I. Péter Zsigmond királynak hadi szolgálatot tettek, ezért 1435­ben a Borsod megyei Szemere helységet, és a Heves megyei Andornok pusztát nyerték adományul. 15 Ezen kívül még Nógrád megyében Gerege és Kisfalud helységet is. Gerege I. Péter ágának jutott és azt a család kihalásáig bírta. Ezen túl a Geregei előnevet hasz­nálták, Gerege helységet innentől pedig Liptagergének nevezték. Lehet „Gerege" birtok két részre oszlott ugyan, de persze csak az egyiken volt templom, ugyanakkor egyezett a birtoklása. I. Péter unokája volt I. Lipthay László, aki családja temetkezési helyéül a templomnak új szentélyt építtetett, s reneszánsz pasztofóriummal gazdagította. László ekkor királyi tanácsi ülnök, de 1516-ban már egri udvarbíróként tölti be az alispáni tisztet. 16 A templomon csak egy alapos felújítás történt az 1960-as években, ennek köszönhe­tő a mai állapot. Ekkor kerültek elő a hajó és a szentély korábban elfalazott középkori ablakai. Régészeti kutatására eddig még nem került sor, így sok kérdés nyitva maradt ennek az emléknek az építéstörténetével kapcsolatban. A keletéit, kisméretű templom hajója négyszögletes alaprajzú, ehhez csatlakozik a nyolcszög három oldalával záródó gótikus szentély, melyet hét, erőteljes lábazatú tám­pillér támaszt. (5., 6. kép) A hosszú szentély északi oldalához kapcsolódik a téglalap alaprajzú sekrestye. A templomot nyeregtető fedi, nyugati oldalán fa huszártorony. Be­járata a nyugati oldalon van, fölötte kis négyszögletes ablak található. A hajó déli olda­lán egy félköríves barokk ablakot, tőle jobbra és balra (a kutatás során előkerült) egy­egy keskeny, rézsűs bélletben ülő szegmensíves ablakot találunk, melyek belső része faragott kőbe vált át. (7. kép) Szélességük még a romanikára jellemzően igen keskeny, de már nem félköríves záradékúak, hanem csúcsívesek. Ezek alapján joggal tételezhet­jük fel, hogy a hajó ezen része még a 14. században említett plébániatemplomhoz tar­tozhatott, így pedig legkésőbb a 14. század első harmadába tehető. A szentély déli oldalán három, mérműveit már nélkülöző, (8. kép) délkeleti részén pedig egy vissza­állított mérműves ablak látható. (5. kép) A keleti mérműves ablakon nincs a helyén az 138

Next

/
Oldalképek
Tartalom