Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVII-XXVIII. (2003-2004)

Tanulmányok - Művészettörténet - Kazareczki Noémi: A gótikus és a reneszánsz stílus együttélése Nógrád- és Borsod megye templomépítészetében

ratív és alaprajzi jellegzetességeit vették át, de a kivitelezésben továbbra is megtartották a gótikus falrakási és kőfaragási módot. Ugyanakkor Magyarországon is tovább él a gótika és jellemzővé válik, hogy csupán a faltagoló elemeket, ornamentumokat, díszítő elemeket készítik az új stílusnak megfelelően. Ez különösen igaz a szakrális építkezésekre, mert a 16. század első felében - a Bakócz-kápolna kivételével - nem építenek teljes egészében reneszánsz templomokat, de ezekben is megjelenik a reneszánsz - elsősorban tabernákulumok, de néhány más elem is, ajtó- és ablakkeretek formájában. így lett a reneszánsz tabernákulum Magyarországon a késő-gótikus templombelsők vonzóan derűs része.

3 Az általában kedvelt típus pilaszterekkel keretezett és íves oromzattal koronázott falmélyedésből áll - ahogyan a firenzei műhelyekben kialakult. Mátyás halála után kezdett szélesebb körben elterjedni az addig elsősorban a királyi és néhány főpapi udvarra támaszkodó reneszánsz művészet és jutott el egyre több mezővárosba, faluba. E művészet toszkán jellege továbbra is jellemző maradt, sőt jellege talán erősödött is, pedig Európa többi országaiban a lombard mesterek munkái hódítottak teret. A Jagelló-korszakban (1490-1526) a toszkán ornamentátor kolóniák továbbra is folytatták munkájukat. A mesterek foglalkoztatásáról II. Ulászló király mellett már egy igen széles főúri-főpapi réteg gondoskodott.

4 Ennek a rétegnek egy jeles tagjához - Bajoni Istvánhoz - köthető az első reneszánsz szentségtartó készíttetése Nógrád megyében, így az emlékek tárgyalását is a tereskei római katolikus templommal kezdem. I. Tereske Tereske község Nógrád megyében található, a Cserhát vidék nyugati felében, Rétság és Érsekvadkert között a 22-es útról keleti irányban leágazó községi bekötőút mentén a főúttól kb. 2 km-re. Itt már a 13. század elejétől írott forrásokból ismert és később elnéptelenedett bencés kolostor az 1470-es években Bajoni István tulajdonába került.

5 Bajoni tanulmányait a ferrarai és bolognai egyetemen, a jogtudományokban tökéletesítette. Itáliai tanulmánya befejezése után Vitéz János udvarába került, és később segítségével jutott be Mátyás udvarába is, ahol 1466-ban a király titkára lett. Mátyás valószínűleg az 1470-es években adományozta kedvelt hívének az elhagyott apátságot. Bajoni 1476-ban először esztergomi, majd ugyanebben az évben váci kanonok lett. Utóbb elnyeri a komáromi főesperességet, majd a sárospataki plébániai javadalmat. Báthori Miklós váci püspök pedig kinevezte a tereskei apátság kommendátorává. Ennek időpontja nem ismeretes, de egyidőben kellett történnie Mátyás adományozásával. Bajoni a Boldogságos Szűz tiszteletére rendelt tereskei templomot kétszer is újjáépíttette, mint az egy 1485. évi, a Szentszékhez intézett folyamodványból kiderül. A tűzvész miatt leégett templom második helyreállítása két éven át tartott. Ez egybeesik Mátyás és Beatrix bőkezű műpártolásával, a budai és visegrádi paloták építési idejével, továbbá Báthori Miklós püspöknek váci és Nógrád vári építkezéseivel. Feltételezhető, hogy Bajoni volt a megrendelője a templom teljesen olasz stílusú szentségtartójának is. A templom építéstörténetét az 1962 és 1975 között, Kozák Károly vezetésével folytatott régészeti kutatás tisztázta, ennek eredményein alapul az elvégzett műemléki helyreállítás is. A bencés apátságot a 12. század elején alapították. Két román-kori építési periódusa volt meghatározható. A hajó szélessége mindkét periódusban azonos volt, ehhez eredetileg félkör alaprajzú szentély kapcsolódott. A hajó két déli ablakkal rendelkezett. A má136