Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVII-XXVIII. (2003-2004)

Tanulmányok - Történelem - Harth Tamás: Adatok Balassagyarmat szőlő- és bortermelésének történetéhez

nos kénporral való beporozásából, vagy a hernyófészkek naftalinos lenolajjal való permetezéséből állt.

74 A Nógrádvármegyei Gazdasági Egyesület közgyűlésén szintén foglalkoztak a szőlőmoly elleni védekezés kérdésével, ám a közgyűlésről készült beszámolókból azt is megtudjuk, hogy a szőlőmoly megjelenése ellenére tovább folynak a szőlőfelújítás munkálatai. A balassagyarmati szőlőtelepeken az új homokos talajú telepen 6 ezer db karót helyeztek el, a régi telepen pedig 16 ezer db fás és 1152 db zöld oltványt készítettek amerikai szőlő-alanyokra. A régi telepen újból szőlőoltási tanfolyamokat tartottak, amelyeken a gazdasági egyesület által alkalmazott munkásokon kívül hetvenen vettek részt. Az egyesület telepén termelt szőlő vesszőkből több mint 62 ezer db talált gazdára.

75 Az újratelepítési munkálatok ellenére a XIX. század végére, a XX. század elejére a szőlőtermelés jelentősége erősen csökkent a város életében. A filoxéra-vész idején kipusztult szőlők nagyobb része ezután már parlagon maradt. így történhetett, hogy Balassagyarmat 1897-re korábbi szőlőterületeinek csak mintegy a felével: összesen 188 kat. hold szőlőterülettel rendelkezett, amelyből mindössze 80 holdnyi terület állt művelés alatt.

76 A hanyatló városi bortermeléssel kapcsolatos századvégi hangulatot jól érzékelteti Luby Sándornak a korban keletkezett, következő verse: A GYARMATI PINCÉK 77 Iplyon innen van Gyarmat városa, Rossz sor járt ott minden korcsmárosra. - Miért járt rossz sor minden korcsmárosra? Tán nem ivott bort Gyarmat városa? Az Iplyon túl szőlőhegyek vannak, A hegyekben boros pincék vannak. Ott, ivott ha megszomjazott Gyarmat, A korcsmáros akár éhen halhat! Hej, de jött a gonosz szőlő-féreg, A pincékből kifogyott a „lélek", Korcsmárosok most már vígan élnek, pedig bort csak - az Ipolyból mérnek. 128