Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVII-XXVIII. (2003-2004)

Tanulmányok - Történelem - Balogh Zoltán: Nagyoroszi zászlók a nógrádi Történeti Múzeum történeti tárgyi gyűjteményében

tésére - a magyar vonatkozású szentek életrajzát feldolgozó gyűjteménye. A kötet 52 szent rézmetszetét is tartalmazta. Köztük található Szent István király koronafölajánlásának kompozíciója, amely Johann Schott bécsi művész grafikája alapján az egyik ősforrásává vált a jelenet későbbi képzőművészeti ábrázolásának. A XVIII. században újjáalakuló egyházak előszeretettel rendelték meg a képfestőktől zászlaik díszítésére az ország Mária oltalmába ajánlása jelenetét. Nemkülönben fontos megrendelőnek számítottak a „magyaros" szakmák, a csizmadiák, a magyar szabók és gombkötők céhei,, amelyek a hazai céhes hagyomány szerint magyar védőszentet választottak. A koronafelajánlási jelenet igen megtetszhetett a nagyorosziaknak, 1909-ben Lieber Gyuláné Varga Katalin házasságuk 50. évfordulójára egy kápolnácskát emeltetetta templomkertben, amelyben Szűz Mária és Szent István szobrát helyezte el „abban a jelenetben, mikor Szent István a koronát és vele az országot felajánlja a B. Szűz Máriának." A csizmadia céhzászló túloldalán a keresztény hit alapvető dogmáját jelenítette meg a képfestő, az Atya, a Fiú és a Szentlélek egységét, a Szentháromságot. A zászló feliratán meg is szólított Szentháromság Egy Isten ábrázolása a céhek szigorú vallásos jellege következtében elég gyakori volt. A képen az Atya és a Fiú felhők között az égben a mindenség uraként a földgömbön trónol. A feltámadt Jézus mezítelen felsőtesttel, piros lepelbe burkolózva jelenik meg. Kezében megváltói mivoltát kifejező hosszú szárú keresztet tart, kezén és lábán a keresztrefeszítés nyomai. Az Atya idős férfi képében fehér ruhába öltözve, vállra vetett zöld palástban., jobbjában a világmindenség fölötti hatalmat jelképező jogarral. A Szentlélek fehér galamb képében van jelen.

19 (4. kép) Az ismeretlen zászló „A" oldalán levő zarándokszent talán az idősebb Jakab apostol, a zarándokok védőszentje. A szent természeti környezetben, dús zöld növényzetű vízparti tájban jelenik meg. Mögötte és a háttérben kősziklák láthatók. A fél térdre ereszkedő, felfelé tekintő, jobb kezével a mennybolt felé mutató szent a zarándokok jellegzetes öltözetét hordja: itt a hátára vetett sötétbarna széles karimájú, kéregető, alamizsnagyűjtő kalap, kagylóval díszített világosbarna zarándokköpenyeg, övére akasztott kulacs, vándorbot, saru. A jelenet talán az apostol egyik legendájára utal. Amikor Heródes Agrippa kivégeztette Jakabot, „holtteste egy gazdátlan csónakban eljutott Hispánia partjaihoz, ahol egy kő magától szarkofággá formálódott, és befogadta. Vadállatok húzták el egy pogány királynő kastélyához, aki ennek hatására keresztény lett, és a kastélyában temettette el Szent Jakab apostolt. A mór uralom idején a sírhelye feledésbe ment, de a IX. században újra felfedezték és templomot építettek föléje. Szent Jakab állítólag megjelent álmában Nagy Károlynak és megmutatta neki a sírhoz vezető utat." A X-XV. században ez a templom - Santiago de Compostela - a kereszténység legfontosabb zarándokhelye lett, Jeruzsálem és Róma mellett. Szent Jakab legendájára utalnak talán a szent mögött található sziklákon elhelyezett kereszt, valamint a Jakab térdelő lába mögötti faragott kőszikla. (5. kép) Az ismeretlen zászló hátoldalán Szűz Mária egy újabb képtípusa,jelenik meg. A Mária megkoronázása jelenetben Szűz Mária mint a „mennyek királyné asszonya" dicsőül meg. A Szentháromság koronát helyez a fejére. Jézus a csizmadia céhzászló Szentháromság-ábrázolásához hasonlóan mezítelen felsőtesttel, piros köpenybe öltözve jelenítik meg, jobbjában a megváltói mivoltát szimbolizáló kereszttel. Az idősödő férfi képében rögzült Atyaisten világosbarna ruhát és zöld palástot visel, bal kezében a világmindenség urának hatalmát jelző jogart tartja. Feje fölött háromszög alakú glória van. A felhőkön trónoló Atya és a Fiú közösen egy királynői koronát emel Szűz Mária feje fölé. A 112