Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI. (2002)

Néprajz - Kapros Márta: A Nógrád vármegyei múzeum néprajzi anyaga 1891–1944

baba örömkalácsból - barna háztartási edények - főkötők - kék edények habán edények - ágyterítők (5); ingek (5); lepedőhímek - 4 baba (juhász, hugyagi menyecske, rimóci férfi és asszony) - szekrények fölött edények, nyoszolyatornyok II. szoba: kisebb vegyes tárgyak - háztartás, szövés-fonás (tükrös szekrény) fafaragás - pásztorkodás". A kiállítás újabb megnyitási dátumának kitűzése előtt Hóman még kiküldte munkatársát a szakfelügyelet képviseletében, hogy ellenőrizze az eredményt. Höllrigh József jelentésében a néprajzra szánt tér bővítését szorgalmazza, mondván, hogy az anyag elhelyezése már így is zsúfolt, illetve a további gyarapodásokkal számolni kell, mivel a néprajz „a jövőben legerősebben gyarapodó része" lesz a múzeum gyűjteményeinek.

66 Valószínű e javaslat eredménye lett a viseletbe öltöztetett bábuk szaporítása. Maga a kiállítási koncepció azonban aligha változott a fentiekhez képest, legfeljebb növelték a tervezett tárgycsoportokba sorolt darabok számát. A kiállítás végül 1931. november 29-én nyílt meg, 40. évfordulóján annak, hogy a Nógrádvármegyei MúzeumTársulat gyűjteményét megnyitották a nagyközönség előtt. Az ünnepségen Hóman Bálint és Györffy István is jelen volt. 6. A múzeum nagyközönség számára történt, várva várt átadását követően rövid pauza következett a néprajzi tárgygyarapításban. Az 1932-ben bekerült, elenyésző számú ajándék közül legfeljebb egyéb irányú érdekességeként említhető egy selyemszalag, amelyet az adományozó (Buday-Plichta Kornélia) elmondása szerint „Fráter Erzsébet /Madách Imre neje/ ajándékozott egy Bárány nevű alsó-sztregovai kovács leányának". Rövidesen azonban újabb nagy feladat következett: a szabadtéri gyűjtemény létrehozása a múzeum mögötti telekrészen. Az eredeti helyükről átte lepített építményekből felállítandó palóc porta, mint korszerű kiállítási forma megvalósulása körül Bátky Zsigmond és Ebner Sándor bábáskodtak. Az ügynek sikerült megnyerni a vármegye 1930-ban kinevezett főispánját dr. Sóldos Bélát, aki - részint szociális jobbító szándéktól vezérelve, részint idegenforgalmi megfontolásból - általában támogatta a népi hagyományok őrzését, újraélesztését. A helyi sajtó révén igyekeztek népszerűsíteni a gondolatot, számítván a konzervatívabb felfogású helyi közönség esetleges ellenérzésére.

67 66 NML VIII. 701.11/36 - Az épület ismeretében tény, hogy mind az alapterület mérete, mind a helyiségek jellege nem volt összhangban a néprajznak szánt kiemelt jelentőséggel. 67 A Nógrádi Hírlap 1933. május 7-i számában „Palóc faház és udvar a Múzeum mögött" címmel kivonatosan közli a Közgyűjtemények Országos Főfelügyelőjének leiratát Bátky aláírásával; majd Ébner Sándor írása a tárca rovatban „Néhány szó a palóc faházról" címen (ugyanott, 1933. május 28.). 216