Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI. (2002)

Természettudomány - Prakfalvi Péter: Jobbágyi környékének földtani, vízföldtani és őslénytani érdekességei

XXVI. kötet NÓGRÁD MEGYEI MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE 2002 TERMÉSZETTUDOMÁNY NATURAL HISTORY PRAKFALVI PÉTER Magyar Geológiai Szolgálat Észak-magyarországi Területi Hivatala Salgótarján Jobbágyi környékének földtani, vízföldtani és őslénytani érdekességei Előadásom* három téma köré fog csoportosulni. Az elsőben a címben szereplő három részterület tudományos eredményeinek rövid bemutatására kerül sor, majd szándékomban áll kitérni arra az ismert, de nem eléggé elismert tényre, hogy a lakosság ismeretanyaga, „memóriája" nélkül gyakran vesznének végleg az ismeretlenség homályába olyan információk, amelyek az eredeti leírások, dokumentációk alapján nem reprodukálhatók, végül pedig az eredmények gyakorlati hasznosítását próbálom körvonalazni. l/l. Talán nem mindenki által ismert, hogy a Jobbágyitól K-re húzódó Nagy-Hársas-hegy és a Szár-hegy oldalában több mint 130 éven keresztül igen jelentős kőbányászati központ működött az 1980-as évek elejéig. A kőfejtés kezdeti szakaszára az első adatok az 1850-es évekből valók, majd robbanásszerűen fejlődött a Pest-Salgótarján vasútépítés időszakában. Később az útépítés volt a jelentős felvevő piac (1. ábra mutatja a beazonosítható, különböző tengerszint feletti magasságban elhelyezkedő kőbányák neveit). A hegy oldalában sorakozó kőbányákból siklókon keresztül szállították le a termeivényt, porfelhőben úszó, csörgő-zakatoló zúzókkal állították elő a kívánt mérettartományú kőzúzalékot, amit normál nyomtávú vasúton szállítottak el. A bányászat jelentőségét az is jellemzi, hogy a völgy talpszintjéhez közelebbi bányákban normál nyomtávú szárnyvasutakat építettek ki (a 2. ábrán a József-belső bányában, a 3. ábrán a József-külső bányában, ahol még a szegély törések egyikét is megfigyelhetjük). Az 1930-as években közel 8 bánya működött egyidejűleg. E rövid történeti bevezető után a kőbányászat által feltárt földtani érdekességekre térnék át. A Nagy-Hársas-hegy lávafolyások és piroklasztikumok váltakozásából álló sztratovulkán. A bányák is ezekhez a lávafolyásokhoz kötődnek, ezért vannak különböző magasságokban és ott egy sorban elhelyezkedve (pl. a József-belső és -külső bányák, 4. ábra). A vulkáni működés a Mátra egészétől eltérő módon zajlott le, ugyanis itt vízbe folytak a lávák, hullottak, gördültek az izzó kőtörmelékek. Hasonló * Elhangzott a Magyar Tudomány Napja alkalmából rendezett, Pásztó és térsége című konferencián, Pásztón 2002. november 8-án. 33