Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI. (2002)

Történelem - Varga Lajos: Malmok a pásztói egyház szolgálatában

A templommalom 1900-ban már végképp nem tudott gazdaságosan működni. Ekkor a plébános szeretett volna magasabb haszonbért elérni. A haszonbérlet meghirdetése után azonban nem jelentkezett senki sem. A malom bérlője 1885-től kezdve Péter Imre és neje Csépé Klára voltak. Korábban 100 pozsonyi mérő rozs helyett már csak 80 pozsonyi mérő rozst voltak hajlandók adni, bár alkudozás közben az összeg 90 pozsonyi mérőre emelkedett. Végül mégis úgy döntöttek, hogy 100 pozsonyi mérőért egy évre 1900. Szent György napjától 1901. évi Szent György napjáig kiveszik a malmot. A malomnak zsindelyes fedele volt. A templomnak kellett végezni a zsindelyezést és a nagyobb csináltatásokat, ami a 42 forintot meghaladta. A malomköveket a haszonbérlőnek saját költségén kellett vásárolni. A 100 pozsonyi mérő rozsból a templomnak 85 3/4, a plébánosnak pedig 14 1/4 pozsonyi mérő járt. A kántornak ostyasütési illetékként 3 pozsonyi mérő búza járt. Ezt a templom haszonbérleti járandóságába rozs helyett tudták be a bérlőnek. A gőzmalmok működését, úgy látszik, ekkor még nem tartották véglegesnek, mert a szerződésben volt egy olyan kikötés, hogy amennyiben a pásztói gőzmalom beszüntetné működését, akkor a bérlők a következő hónaptól kezdve kétszer annyi, azaz 200 pozsonyi mérő búzát fognak adni. A haszonbérlő köteles volt a plébánosnak évi 20 napi ács vagy faragó munkával szolgálni. A malom három vízi kerékkel volt ellátva. Volt istállója és kocsiszín is tartozott hozzá. A haszonbérlet szerint a malomhoz vezető vízárkok gátját a haszonbérlő molnárnak kellett fenntartani.

59 1902-ben a malomnak volt istállója és kocsiszínje. Ez egy melléképületet képezett. Ekkor a zsindely olyan rossz állapotban volt, hogy azt feltétlenül javítani kellett. Továbbá az egyik vízi kerékre tengelynek való fát kellett szerezni, ezt ki kellett faragtatni és újból kellett vasaltatni. A zsindelyezés 606 korona 84 fillér, a kerék felújítása pedig 95 korona 20 fillér költséget jelentett.

60 1904-ben még megvolt a templomnak a malma, melyet a Kövicsespatak vize táplált, de úgy, hogy ennek vize duzzasztással táplálta a Malompatakot. A patakon ekkor Heves vármegye alispánja elrendelte a duzzasztómű és zsilip létesítését. Közös egyetértéssel a műveletek elkészítésének határidejét 1907-ig húzták ki. A munkákat Rácz Sándor pásztói ács végezte el összesen 2092 korona költségben. Ebből a Szent Lőrinc templomra összesen 677 korona 33 fillér jutott.

61 »EFL Pásztó 1857/1900 во EFL Pásztó 3914,4794/1902 6i EFL Pásztó 658/1908 94