Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI. (2002)

Történelem - Varga Lajos: Malmok a pásztói egyház szolgálatában

ciszterci rend vezette be a plébánost, az apáti házba is, melyet Zolnay apát természetszerűleg birtokolt A malmot 1702-ben a fiscus lefoglalta. 1714-ben a király a megyének megparancsolja, hogy a ciszterci rendet helyezze vissza ugyanazon apáti javaknak a használatába, melyet Zolnay apát használt.

36 1716. június 24-én kelt egy inquisitio-s irat a király és a káptalan megbízott emberének segítségével. A királyt Almásy János, a káptalant pedig Árokszállási József képviselte. Ez a vizsgálat azt igazolta, hogy a malmot emberi emlékezetet meghaladó idő óta mindig a plébános és a templom használta, úgy, hogy a jövedelmet is a templom és a plébános között osztották fel. Továbbá megállapították, hogy a plébániaházat és malmot sohasem az apátok, mint ilyenek birtokolták, hacsak nem voltak azonosak a plébánossal. Továbbá a vizsgálat nem igazolta Zolnay apát békés birtoklását sem.

37 A malom végezetül a Szent Lőrinc templom tulajdonába került. 1770-ben a malomnak két molnárja volt.

38 1816-ban a malom még csak két kőre épült, de már ekkor készítették a harmadikat. A plébános a malom jövedelmének egyhetedét bírta.

39 A plébános javára később is ez a mérték maradt. Az első haszonbérleti szerződés 1818ból ismert. 1823-ban Sándor József volt a malom árendás molnárja. A templom kurátora ekkor Jelenszky Mátyás volt, aki előtt a szerződés értelmében a molnár megtette az előző évi számadást. Ugyanakkor azonban adós maradt a templomnak 46 kila búzával. Ezt az adósságot azonban nem tudta megfizetni, és ennek elengedését kérte az érsektől. A legnyomósabb ok az volt, hogy 1821-ben Pásztón tűz ütött ki, melynek következtében 70 ház leégett. Ezek közé tartozott a malom is, melynek teteje, kerekei és berendezése is megsemmisült. A molnárházban is úgy megsemmisült minden, hogy a molnárnak csak az a ruhája maradt, ami éppen rajta volt. A molnár ezek után a malmot maga állította helyre. Az anyagot igaz nem ő adta, hanem az uraság, de a munkát ingyen végezte. Ezek után következett, hogy amikor az első kerék elkészült, akkor nagy szárazság keletkezett, és nem lehetett őrölni. Majd ismét egy szerencsétlenség következett, mégpedig az, hogy olyan hideg lett, hogy befagyott a patak, ezért a vizet nem lehetett a malomhoz vezetni, csak 1823. márciusában kezdhették meg a malomban az őrlést. Ezzel a molnár fél évi keresete elveszett. Ennek ellenére a 46 kila búza kivételével az árendáját megfizette. Az érsek a plébánostól jelentést kért, hogy a kérelmező a valóságnak megfelelően írt-e.

40 % EFL P. A. et P. tangentia. Pe/89-es jelzésű irat - Vis. Сап. 1816. 96. Nr. 6-7. - RAJECZKY 1991,17-22. s? Vis. Сап. 1816.96. р. по. 8. 38 HÄUSEL 1999,39. ^ Vis. Сап. 1816. 46. p. G. pont ""EFL Pásztó 1294/1823 89