Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI. (2002)

Régészet - Vaday Andrea–Hancz Erika: Középkori temető és telep részlete Balassagyarmaton

cm átmérőjű gyöngy, 1 db világosbarna színű, 0,2 cm hosszú, 0,25 cm átmérőjű gyöngy, 24 db fehér színű, 0,12 cm hosszú, 0,2 cm átmérőjű gyöngy, 29 db világoskék színű 0,12 cm hosszú, 0,2 cm átmérőjű gyöngy. A pártáknak két típusa ismert a középkori Magyarországon, a karikapárta és a kontypárta. A karikapártáknak is két fajtája volt: a keskeny homlokszalag és a szélesebb gyöngyös fejdísz. Ez utóbbiak fiatal lányok sírjában találhatók meg, pl. egy 17. századi kislány sírjából került elő Kidén.

58 A balassagyarmatihoz hasonló felépítésű gyöngyöspártát több helyen találtak,

59 pl. Bácsmonostorszegen, Kaszaperen, Kidén, Mezőkovácsházán, Szadán, Tiszaörvényen stb. Ezeket általában az ország déli részén találták meg, és a 15-17. századra keltezik. Ezeknek a pártáknak a vázát növényi háncs alkotta, melyre kívül-belül durva szövésű vászonanyagot erősítettek, két szélüket paszomány zárta le. Díszítésük felfűzött gyöngyökből, ezüsthengerekből, fonállal körbetekert boglárokból, fémkorongokból, ritkábban Cypraea-csigákból állt. Az előkerült pénz, tű, övveret és párta alkotta leletegyüttes legközelebbi párhuzamaként a középkori Nyársapát koporsós sírjai hozhatók fel, ahol a 13. és az 56. sírból préselt ezüst övveretek, a 19., 44., 61. és 70. sírból pártarészletek és ahhoz tartozó gyöngyök kerültek elő, melyet szintén Mátyás-kori pénz, egy dénár keltezett.

60 Feltehetően a temető erős bolygatottsága és a keskeny feltárási sáv miatt sok szokványos tárgytípus hiányzik: így nem voltak veretes pártaövek, övmerevítők, ruhaszegély-díszek, fülesgombok, ruhakapcsok, párizsi kapcsok, gyűrűk, sarkantyúk, pedig ezek elég gyakoriak a középkori leletegyüttesekben. Csonttárgyak, valamint keresztény kegyeleti tárgyak sem kerültek elő. A vastárgyak keltezése nehéz: a típusok csak nagyon lassan változtak. Főleg a kerámialeletek alapján láthatjuk tehát, hogy a kevés számú feltárt leletanyag nagy időbeli eloszlást mutat, de folyamatos jelenlét mutatható ki az Árpád-kortól kezdve a területen. A feltárt szakaszon a településnyomok jelentették a legkorábbi fázist. Később, talán Mátyás korában nyitott temető utal arra, hogy a településnek ez a része már megszűnt. Egyúttal azonban azt is jelzi, hogy feltehetően egy eddig ismeretlen templom vagy kápolna is állt e hely közelében, amelynek templom körüli temetőjéből egy részt tárhattunk fel a Bercsényi utcában. Bizonytalan azonban, hogy az F-J-H-G-K szakaszon talált pár faragott s« MÉRI 1986. » GAÁL 2002,209-218; HORVÁTH 1970,157-159; BÁLINT 1939,155. " BENKŐ1980. 65