Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI. (2002)

Régészet - Vaday Andrea–Hancz Erika: Középkori temető és telep részlete Balassagyarmaton

1. Vízzöld színű, vékony falú, apró buborékos anyagú nem meghatároz­ható formájú üvegedény nagyméretű oldaltöredékei, rossz megtartású szilánkos anyagból. 2. Halványzöld színű, igen vékony falú üvegcsésze kisméretű oldaltöre­dékei. 3. Elszíneződött vízzöld színű üvegcsésze mállékony, vékony falú töre­dékei. 4. Zöldesfehér színű, közepes vastagságú, mállékony anyagból készült, kis keskeny egyenes nyakú, vastag gyűrűs peremű, 3,3 cm-es peremát­mérőjű, gömbös testű, benyomott aljú, 7,5 cm-es fenékátmérőjű üveg­palack nagyméretű száj-, és aljtöredéke (8. ábra 3). 5. Zöldesfehér színű, vékony falú, tölcséresen kihajló peremű, 2 cm-es peremátmérőjű, körte alakú kis palack vagy fiola száj-, és nyaktöredéke (8. ábra 1). 6. Zöldesfehér színű, vékony falú, egyenesen kihajló peremű, 2,8 cm-es peremátmérőjű gömbös testű palack vagy fiola száj-, és nyaktöredéke (8. ábra 2). Az üvegedények formája és díszítése a kerámiánál kevésbé gyorsan változik az idők során, ezért apró részletek megfigyelése szük­séges, pl. hogy milyen a peremkiképzés minősége (milyen simára ol­vasztották a szájrészeket), hogyan pattintották le az edényt egy vaspálca segítségével a pipáról, milyen a falvastagság és a szín, vagy, hogy mi­lyen mértékben buborékos az alapanyag. A Balassagyarmaton előkerült üvegek azonos korúak: azonos helyről, azonos technológiai sajátosságo­kat hordozva kerültek elő. A 14. századig a velencei import üvegek (köztük palackok) vi­rágkorában a magyarországi üvegkészítésnek nem voltak nagy hagyo­mányai. Viszont a 14-15. században a városokban és vidéken is egyaránt elkezdődött a helyi üveggyártás tömegessé válása, az üveg asztali edé­nyek iránt megnövekedő igény következtében. A mesterek azonban ragaszkodtak a régi formákhoz, így utánozták mind színben, mind ki­alakításban a régebben kedvelt üvegtípusokat. Ilyen, 15. században ké­szült velencei üveg-utánzatok a balassagyarmati anyagban is előfordul­nak. Formailag egyszerűsödtek ugyan, anyaguk buborékosabbá vált, díszítés nélküliek, a peremkiképzések durvábbak, és látszik a pipáról történt leválasztás helye is. A kisebb palackokban vagy fiolákban gyógyszert, balzsamot, szépítőszert tarthattak, a nagyobb palack asztali edény is lehetett. A balassagyarmati üvegek helyben, valószínűleg Nógrád me­gyében készülhettek. Diósjenő-Nagy Gál rét lelőhelyen a Kemence-patak partján 1987-ben kerültek elő üvegkészítésre utaló jelek: három egymás közelében elhelyezkedő üveghuta hulladékokkal és üvegolvadékkal. Ekkor csak a középső hutát tárták fel, melynek során 13-15. századi ke­60

Next

/
Oldalképek
Tartalom