Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI. (2002)

Régészet - Vaday Andrea–Hancz Erika: Középkori temető és telep részlete Balassagyarmaton

A 17-18. század korai töredékei közé inkább tárolóedények tartoznak, kevés számú főzőedény van csak képviselve. A fazekak vörösesbarna és téglavörös színűek, jól égetettek és gyorskorongon készültek, vékony falúak, homokkal és apró kaviccsal soványított perem-, és oldaltöredékek. A tárolóedények fehér színűek, vékony falúak, jó égetésűek, gyorskorongon készültek. Belső felületükön, hogy ne eresszék át a vizet, különböző színű ólommázat alkalmaztak. Az edények külső felületén piros színű festett motívumok, valamint barna ólommáz-cseppek fordulhatnak elő, az asztali edények esetében a külső felületet is mázazták. Az oldalak az aljtól felfelé öblösödnek. A későbbi időszak töredékeknél is megfigyelhető a tárolóedények, a korsók és kanták túlsúlya. Fehér színűek, gyorskorongon készültek, finoman szitált homokkal soványítottak. Vannak közöttük belül folyatott világoszöld és sötétzöld, vagy fényes világoszöld mázas, kívül esetleg narancssárga színű sávos festésű, koromfoltos edények. Ide tartozik egy vastag, fehér színű lapos szalagfül is, melyet piros festés és egy hegyes tárggyal készült függőleges benyomkodások díszítenek. A hozzá tartozó oldaltöredék belseje halványzöld ólommázas. A szalagfülek a peremből indulnak ki, és az edények vállára támaszkodnak. A 21. sz. ház előtti csatorna-bekötő árkából került elő egy tál. Sárgásfehér színű, "S" alakban erősen kihajló oldalú, 16 cm fenékátmérőjű és 36 cm peremátmérőjű nagyméretű mély darab. Belső felületén kopott világoszöld színű ólommázas, a behúzott perem külső felületén barna alapon ráfolyatott, ugyancsak barna ólommáz látszik. Alja egyenes, fenékátmérője 16 cm, peremátmérője 36 cm

31 (7. ábra 5). A másik tál barnásszürke, kisméretű, gömbös testű, egyenes peremű, vékony falú, kívül foltokban mázas és belül kopott zöldesbarna ólommázas tál. Fenékátmérője 12 cm, peremátmérője 18 cm

32 (7. ábra 3). A harmadik töredékes tál fehér, kihajló, és belső oldala felé lejtő peremű darab, belső felülete és a perem külső része fényes világoszöld ólommázzal bevont. A 21. sz. ház előtti csatorna bekötő árkában volt egy lábas edény. Csak az egyik, 7 cm hosszú, alsó része felé keskenyedő és bevágott láb és a szürke alapon fényes barna ólommázzal fedett belső oldalindítás maradt meg. A lábasok a 15. században jelentek meg és a 19. században tűnnek el. Nyílt lánggal vagy parázzsal való főzésre használták.

33 Vele együtt került elő egy 5 cm fenékátmérőjű és 8 cm peremátmérőjű kis bögre három töredéke. A bögre téglavörös színű, gömbös testű, kis szalagfüle a peremből indul és a vállra támaszkodik. Külső oldalának alsó részén és a bögre alján fehér festés, fölötte az edény egész külső felületén és a perem felső részén világoszöld máz, belső felületén kopott vörösesbarna máz található. Külső felülete vízszintesen bordá« Ltsz. 2001.4/A.20. я Ltsz. 2001.4/A.70. » HOLL 1963, DOMANOVSZKY 1973, 27. A lábasok alakjára ld. FODOR-KOZÁK 1970-71, 188. old. 35. kép. 58