Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI. (2002)

Régészet - Vaday Andrea–Hancz Erika: Középkori temető és telep részlete Balassagyarmaton

XXVI. kötet A NÓGRÁD MEGYEI MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE 2002 RÉGÉSZET ARCHEOLOGIE VADAY ANDREA HANCZ ERIKA MTA Régészeti Intézete Szeged Budapest Középkori temető és telep részlete Balassagyarmaton

1 Balassagyarmat az Ipoly folyó bal partján, a Nógrádi-medence közepén fekszik. Már a kora Árpád-korban lakott település volt, akkor még Gyarmat néven (első említése Gyormoth), az országot védő belső gyepű részeként. Több, törzsi nevet viselő település vette körül: Kér, Kürt, Megyer, Varsány stb.

2 A 11. században már templommal is rendelkezett. 1241 nyarán a tatárjárás következtében Nógrád megyét nagy károk érték, Gyarmat falu is elpusztult. 1244-ben még Hont várához tartozó puszta. 1246. szeptember 11-én a Balassa család őse, Detricius fia Miklós kezébe került a település.

3 A 13. század folyamán a település kettévált: Nagy-Gyarmat (a későbbi Balassagyarmat) és Harasztigyarmat (a későbbi Haraszti falu) néven. Már egészen korán, a 13. században mezővárosias

4 jelleget öltött, kedvező földrajzi fekvése következtében fellendült a kereskedelem. 1330-ban vásáros hely,

5 már bizonyítottan mezővárosi kedvezményekkel bírt (vásártartás, vámszedés).

6 1434-ben említik először városként. 1250-ben lakótorony épült a területén, melyet a törökök 1547-ben leromboltak ugyan, de a magyarok újjáépítették. A 18. században a lakótorony már nem állt. Ebben az időben rohamosan nőtt a népesség, és azóta is folyamatos az emberi megtelepedés a területen.

7 A feltárás megindulása igen tanúságos volt. A Balassagyarmat bel-, és külterületi szennyvízvezeték létesítését megelőzően a rendelkezések értelmében a munkálatokkal kapcsolatos régészeti véleményt a Nógrád Megyei Múzeum részéről Majcher Tamás adta ki. Azon lelőhelyek feltárásra való kijelölése, amelyek már ismertek, egyértelmű volt a helyzet. A régészeti szakvéleményen az örökségvédelmi törvény értelmében szerepelt az a kitétel, hogy amennyiben a munkálatok során régészeti jelenségek tapasztalhatók, a kivitelező köteles a munkát leállítani és jelenteni a Nógrád Megyei Múzeumnak. A sajnálatos - hazánkban csaknem általánosnak tekinthető - gyakorlatnak megfelelően a kivitelező, illetve a szakaszra szerződő alvállakozó nem értesítette a múzeumot, 1 A feltárás körülményei és a leírása Vaday Andrea, a leletértékelés Hancz Erika munkája. A cikket dr. Benkő Elek (MTA Régészeti Intézete) lektorálta, akinek munkájáért és segítségéért ezúton is köszönetet szeretnénk mondani. 2 GYÖRFFY 1998,214. old. térkép 3 CSÁNKI1890,22. 4 CSÁNKI 1890,22. •

s CSÁNKI 1890, 22. 6 Száraz vámja is volt. CSÁNKI 1890,22. A korábbi irodalommal. 7 ZÓLYOMI 1997,1-12. 49