Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI. (2002)

A palócok a múltban és a jelenben címmel rendezett konferencia előadásai - A „palóc” névválasztás indítéka és jelentéstartama intézmények, rendezvények körében: - Badin Ádám–Fábián Edit: „Palócország – Meseország” – Palóc mesemondó verseny

a legalkalmasabbnak, amibe természetesen otthon- és tűzmeleget akartunk vinni. A legnagyobb problémát számunkra az erre a célra teljesen alkalmatlan, szocialista típusú művelődési házak jelentették. De nagyanyáink bútordarabjai, lócái, szőttesei, szőnyegei, konyha­kendői, párnái és ételei megmentettek minket. Mihelyt bármely kör­nyezetbe behelyeztük s föltálaltuk őket, rögtön „palócmeleg" lett. Eh­hez még „eldanoltunk" egy-két palóc nótát, eljátszottunk valamely palóc gyermekjátékot, és a gyermekek szeméből feszültség helyett csillogó öröm sugárzott, már alig várták, hogy ők is odaadhassák ne­künk s egymásnak azt, amit hoztak, hogy kiguruljon belőlük a sok kis palóc mesetojás. 14. A „verseny" díjazására a következő rendszert találtuk ki: óvodások kategóriája (5 éves kortól): Őzike Palóc Nívódíj. Az 1., 2., 3. osztályo­sok kategóriája: Sólyom Palóc Nívódíj. A 4., 5., 6. osztályosok kategóri­ája: Táltos Palóc Nívódíj. A 7., 8., 9. osztályosok kategóriája: Griff­madár Palóc Nívódíj. A sokéves kiemelkedő magas teljesítményért: Rozmaring Palóc Nívódíj, a legízesebben előadott palóc nyelvért: Szó­ló-szőlő Díj, a legfurfangosabb mesemondásért Rókakoma Díj, a legjob­ban öltözködő mesemondólánynak: Kisködmön Díj, -fiúnak: Cifraszűr Díj. Mindegyikből minden évfolyamban csak egy osztható ki, és ezt követik a különdíjak, és a mindenkinek járó részvételi díjak, ajándé­kok. Senki sem megy haza üres kézzel és szomorú lélekkel. Az elő­döntőkön nincs díjazás, csak a továbbjutók nevét közöljük. 15. Mi pedig feszült várakozással figyeltük, hogyan is alakul a mesemondó verseny sorsa, vajon lesz-e elég érdeklődő, vajon a mai gyermek számára kihívás-e egy ilyen jellegű „verseny," vajon a paló­cok mindenütt fölvállalják-e az eddig szégyellt és elnyomott palócsá­gukat, vajon ugyanazt jelenti ez a fogalom a határ mindkét oldalán, vajon a pedagógusok nyitottak lesznek-e erre a számukra eddig isme­retlen és tiltott világra, vajon a nagymamák átadják-e unokáiknak, dédunokáiknak a gyemekeiknek át nem adott tudást, vajon kívancsi-e valaki ma őseink mesékbe rejtett üzenetére, vajon van-e esélye a palóc identitásnak, kultúrának ma, posztmodern, globalizálódó világunk­ban? 16. A válasz megdöbbentő és tanulságos: a gyermekek adták meg szá­munkra. Az első évfolyam még tapogatózó volt és egyfordulós. A rozsnyói döntőn körülbelül 80 felvidéki és 25-30 magyarországi részt­vevővel. Aztán évről évre növekedett a létszám, elődöntőket kellett szervezni. így az évek során kialakult a kettő magyarországi és a négy felvidéki elődöntő rendszere, egy közös döntővel a végén, felváltva Szlovákiában és Magyarországon. Elődöntők voltak eddig Rozsnyón, Pelsőcön, Tornaiján, Füleken, Losoncon, Ipolyságon, Balassagyarma­ton, Salgótarjánban, Kazáron. Döntők voltak Rozsnyón, Balassagyar­maton és Losoncon. Az elődöntők megszervezésében és környezetének 448

Next

/
Oldalképek
Tartalom