Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI. (2002)

A palócok a múltban és a jelenben címmel rendezett konferencia előadásai - A „palóc” névválasztás indítéka és jelentéstartama intézmények, rendezvények körében: - Praznovszky Mihály: A Palócföld folyóirat elnevezése

Majd egy újabb vers következik, Nagy István, ekkor salgótarjáni tanár műve, Dolinkai változatok címmel. (Dolinkának nevezték a salgó­tarjániak kedvenc kirándulóhelyét, egy szép völgyet az Acélgyári sportpá­lya mögött.) A vers szokatlan módon nem tartalmaz pártjelszavakat, szép lírai vallomás a létről, az időről, a tájhoz való kötődésről. Még egy verse szerepel itt Radnóti címen, ez is a dolinkai ciklus egy darabja lehet, de önállóan szerepel. A következő írás szerzője dr. Szalkay Zoltán, balassagyarmati or­vos. Az írás címe korjellegű: Nógrád megye történetének haladó hagyo­mányai. Valójában Patay Pál írását folytatja, a honfoglalástól tekinti át a megye históriáját, kiemelve azokat a történelmi csomópontokat, amelyek meghatározták az itt élők életét. A 20. századra jutó egy oldal természete­sen a munkásmozgalom helyi eseményeinek történelmi példázatát mutat­ja fel. A következő írás szerzője Bobál Gyula, ekkor pályakezdő újság­író, később a Palócföld főszerkesztője, Most igényes novellát közölt, A béke első karácsonya címmel. A második világháború, a nógrádi bányász ellenállás a történet kerete, s két fiatal szerelme s majdnem tragédiája a cselekmény fősodra. Farkas András balassagyarmati rajztanár s ekkor induló festőmű­vész Nógrádi festők-nógrádi képek címmel írt összefoglalót. (Mint látni lehet, a szerkesztés tudatosan törekedett arra, hogy a lap terjedelmi kere­tei között már az első számban átfogó bemutatását nyújtsa a megyének, a megye értékeinek, még akkor is, ha ez a módszer nem ad olvasmányos jelleget a lapnak, ismeretterjesztőt annál inkább.) A rövid írás Mányoki Ádámtól Bóna Kovács Károlyig villant fel portrékat. A cikk végén, egy kép, amelyen Farkas Sándor Tanító leszek című festményének a repro­dukciója látható. Ez a Palócföld első nyomdahibája, hiszen a festmény szerzője a cikk szerzője, Farkas András. Vertich József írásának címe: Salgótarján színházi élete. (Szemmel látható, hogy a megyeszékhely jelenléte domináns már az első lapszám­ban is, nemcsak szerzők, de a témák is mutatják ezt.) Vertich József az Acélgyár tisztviselője, a kiváló műkedvelő színjátszó együttes, a Petőfi színjátszócsoport rendezője. írása nem egyszerűen történeti leírás, hanem kritikus kérdéseket is megfogalmaz a város jelenkori színházi kultúrájával szemben: műsorpolitika, kritika, közönségigény, stb. Az első szám legnagyobb terjedelmű írását Ács Antal - bár neve lemaradt a cikk éléről-végéről - jegyzi: Nagyobb termésátlagok elérése megyénk viszonyai között. Ez a kellemetlen hangzású címe ellenére nem más, mint egy alapos ismeretterjesztő cikk arról, milyen összetevői van­nak a nagyobb termelési eredmények elérésének: talaj, hő, műtrágyázás stb. 438

Next

/
Oldalképek
Tartalom