Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI. (2002)

A palócok a múltban és a jelenben címmel rendezett konferencia előadásai - Lázár Katalin: A Palócföld népdalai

A dallamtípus összesen 129 változatot tartalmaz. Ezek közül 5 a dunántúli, 72 az északi, 37 az alföldi és 1 az erdélyi dialektushoz tartozik. A dunántúliak közül egyről, az alföldiek közül hétről tudható, hogy az adatközlő iskolai énekkönyvből tanulta. Az északi dialektuson belül Bor­sod, Heves és Nógrád megyéből származik 66 változat. Földrajzilag az Alföldhöz, ám néprajzilag a Palócföldhöz (északi dialektus) tartozik a Galga mente; az onnan származó 3 változat szintén a palóc adatokat gya­rapítja. Ez az összes adatnak valamivel több mint a fele, tehát a dallamot jogosan tekinthetjük a palóc dialektusra jellemzőnek, ha elő is fordul máshol. Kodály Zoltán ezt a dallamot feldolgozta a Mátrai képek с mű­vében, mégpedig úgy, hogy az első, második és negyedik sor 3/4-es rit­musban hangzik el. 3.b. kotta Ez a ritmika több helyen ellentmond a magyar nyelv szokásos prozódiájának. Ha az ütemvonal szót vág ketté, akkor a zeneileg hangsú­lyos helyekre nyelvileg hangsúlytalan szótagok kerülnek: Ma-dár-kama­dár-ka stb. így énekelték nekem is Bagón és Hévízgyörkön 1977-ben. Máshol azonban (pl. Kartalon, illetve Szadán) 2/4-es ritmusban énekelték, és megszűntek a prozódiai problémák: Ma-dárka, madár-ka. Meg kell jegyeznünk, hogy a prozódiához való igazodás nem mindig a legfonto­sabb szempont, de a szöveg- és dallamhangsúly egybeesése gyakoribb a népdalokban, mint elcsúszásuk. Érdemesnek találtam megvizsgálni a 129 dallam ritmikai meg­oszlását. A dallamok nagyobb részének (összesen 88-nak) első, második 413

Next

/
Oldalképek
Tartalom