Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI. (2002)

A palócok a múltban és a jelenben címmel rendezett konferencia előadásai - Lázár Katalin: A Palócföld népdalai

A dallamtípus összesen 129 változatot tartalmaz. Ezek közül 5 a dunántúli, 72 az északi, 37 az alföldi és 1 az erdélyi dialektushoz tartozik. A dunántúliak közül egyről, az alföldiek közül hétről tudható, hogy az adatközlő iskolai énekkönyvből tanulta. Az északi dialektuson belül Borsod, Heves és Nógrád megyéből származik 66 változat. Földrajzilag az Alföldhöz, ám néprajzilag a Palócföldhöz (északi dialektus) tartozik a Galga mente; az onnan származó 3 változat szintén a palóc adatokat gyarapítja. Ez az összes adatnak valamivel több mint a fele, tehát a dallamot jogosan tekinthetjük a palóc dialektusra jellemzőnek, ha elő is fordul máshol. Kodály Zoltán ezt a dallamot feldolgozta a Mátrai képek с művében, mégpedig úgy, hogy az első, második és negyedik sor 3/4-es ritmusban hangzik el. 3.b. kotta Ez a ritmika több helyen ellentmond a magyar nyelv szokásos prozódiájának. Ha az ütemvonal szót vág ketté, akkor a zeneileg hangsúlyos helyekre nyelvileg hangsúlytalan szótagok kerülnek: Ma-dár-kamadár-ka stb. így énekelték nekem is Bagón és Hévízgyörkön 1977-ben. Máshol azonban (pl. Kartalon, illetve Szadán) 2/4-es ritmusban énekelték, és megszűntek a prozódiai problémák: Ma-dárka, madár-ka. Meg kell jegyeznünk, hogy a prozódiához való igazodás nem mindig a legfontosabb szempont, de a szöveg- és dallamhangsúly egybeesése gyakoribb a népdalokban, mint elcsúszásuk. Érdemesnek találtam megvizsgálni a 129 dallam ritmikai megoszlását. A dallamok nagyobb részének (összesen 88-nak) első, második 413