Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI. (2002)

A palócok a múltban és a jelenben címmel rendezett konferencia előadásai - Varga Lajos: A hívek kapcsolata a templommal és a lelkipásztorral Pásztón

meghalt 1840-ben) misealapítványt tett, melynek értelmében a Szent Lőrinc templomban is kellett érte miséket mondani, mely egybe volt kötve a koldusoknak osztott alamizsnával.

12 A múlt század elején pedig Jézus Szíve szobrot adományoztak a templomnak.

13 A kastélykápolna 1945 után végleg elenyészett. 2. Kötődés a monostortemplomhoz, az ispotálytemplomhoz és a plébániatemplomhoz A különböző istentiszteleti helyeknek eltérő funkciója volt, ezért az ezekhez való kapcsolat is más-más jellegű. A monostortemplomhoz elsődlegesen az ott élő szerzetesek kötődtek, de az apátság újjáalapítása után ez elsősorban a német beszédet is megértő hívek templomává vált. Lévén, hogy az apátság újjáalapítása Vellehrádnak köszönhető, Pásztón ez idő tájt cseh és morva lakosság is létezett a német és a szlovák mellett.

14 A monostortemplom helyreállított, de később lebontott szentélye az ő lelki gondozásukat szolgálta. Az idegen ajkú lakosság nem köthető pusztán ehhez a templomhoz. Kléger Károly sebész ugyanis német származású volt, de tudomásunk van arról, hogy a XVIII. század áhítatgyakorlatának megfelelően Szűz Mária loretói kultuszát is ő ápolta.

15 Továbbá a monostortemplomnak a tari história domusban is említett Mária képe arra enged következtetni, hogy a Taron is nagy becsben tartott kép korábban valószínűleg a város minden lakóját vonzotta. így a monostortemplom szentélyéből kialakított kápolna valószínűleg a benne található Mária kép miatt a magyar származásúakat is vonzotta. A Szent Lőrinc tiszteletére emelt plébániatemplomhoz való kötődést a plébániai funkciók végzése és Pásztó városi ragja határozta meg. Mivel a templom felszentelésének kelléke volt a birtok, ezért azt kell mondani, hogy a Szent Lőrinc templomnak kezdettől fogva volt földje, amely a templom fenntartását szolgálta. Ezen felül a hívek számtalan misealapítvánnyal látták el a templomot a Szentlélek kápolnával egyetemben. A misealapítvány anyagi alapját föld is képezhette, de lehetett egyéb jövedelem is, például vám vagy alapítványként letett tőke. Földről tudomásunk Werbőczy István esetében van, 1519-ből.

16 Az 1749-ben elhunyt Fáy Sándor a hasznosi malom szombati vámját hagyta misealapítványként a pásztói plébánosnak. Fáy sajátosan is kötődött a Szent Lőrinc templomhoz, mert ennek Szent Antal oltára előtt temették el a templomban, a miséket pedig a Szent Antal oltáron mutatták be érte.

17 Más nemesi '2 EFL Pásztó 1841 és 975/1888 - OL Az Almásy család levéltára »EFL Pásztó 1879/1905 " HAUSEL 1999.170-171. p. «s Vis. Сап. 1766-1767 ld. Eszterházy Károly 53. 16 KUBINYI András, Werbőczy és Pásztó (kézirat) 4. p. 1

7 EFL Acta Parochiam et Abbatiam Pasztóviensem tangentia 1729. Külön kötegben található az összes idevonatkozó irat. 391