Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI. (2002)

A palócok a múltban és a jelenben címmel rendezett konferencia előadásai - Varga Lajos: A hívek kapcsolata a templommal és a lelkipásztorral Pásztón

\ VARGA LAJOS Római Katolikus Plébánia Pásztó A pásztói hívek kapcsolata a templommal és a lelkipásztorral a XV. századtól napjainkig Jelen tanulmányunk bemutatja azokat az istentiszteleti helyeket, melyek Pásztón keletkeztek. Szól arról, hogy a hívek hogyan kötődtek egy-egy istentiszteleti helyhez. Végül pedig bemutatja a lelkipásztorok és a hívek kapcsolatát. A templomhoz való kötődés teremtette meg az egyházi birtokokat, melyek a pap és a hívek kapcsolatát erőteljesen befolyásolták. Ez önmagában véve nagyon pozitív volt, de végül negatív irányban is hatott. 1. Különböző istentiszteleti helyek a történelem folyamán Pásztón a vallásosságnak mély gyökerei vannak. A XVIII. században a plébániatemplomot már 1190-ben létezőnek mondták.

1 A bencés majd ciszterci monostor a XII. században már létezett. 1698-ban az apátság élete újra elkezdődött, és később templomának helyreállított szentélye kápolna céljait szolgálta.

2 Ma már nincs meg. A pásztói földbirtokosok hite és vallásossága, valamint a népi áhítat az istentiszteleti helyek számát a történelem folyamán tovább bővítette. A Szent Lőrinc plébániatemplom mellett a Rátót nemzetség Szent László király tiszteletére kápolnát, és alatta temetkezési helyet létesített a XIII. század második felében. Most ennek tömegrekonstrukciója látható. A kápolnához való kötődés elsősorban a Rátót nemzetség, és a belőle keletkezett családok részéről feltételezhető. A kápolna jelentősége a plébániatemplomhoz épített új sekrestye miatt a XV. század végén megszűnt. 1478-ban a kápolnának Péter pap volt az igazgatója, mely arra enged következtetni, hogy ekkor még végezték a családért a szentmiséket a kápolna felső részében.

3 1407 után, amikor Pásztó városi rangot nyert, a római Szentlélek ispotály mintájára Pásztón is ispotály létesült a Szentlélek Úristen tiszteletére. A hozzá való kötődést elsődlegesen a betegek ápolása határozta meg. A betegek feltehetően a templom hajójában feküdtek, és a szentélyben miséztek nekik. Az ispotály a szokásos módon ispotálymesterrel rendelkezett. 1487-ből ismerős Lukács pap ispotálymester neve.

4 A Szent Lőrinc templomot a XV. század folyamán bővítették. Hajójának gótikus 1 EFL Acta Ecclesiam et Parochiam Pasztóviensem tangentia 1727. sz. 2 BADÁL 1994.10. p. » VALTER 1991. 23. p. « KUBINYI1982. 389