Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI. (2002)

A palócok a múltban és a jelenben címmel rendezett konferencia előadásai - Lengyel Ágnes: Szempontok a palóc népi vallásosság kutatásához

vallásos népéletet irányítják. Ennek megfelelően a népi vallásosság vizsgálatában nagy szerep jut az egyháztörténetnek.

4 A hivatalos vallás népi gyakorlatának térben és időben változatos formái jöttek létre. Az ország különböző tájain nem volt egyidejű és egyforma mértékű, illetve azonos jellegű a valamikor hivatalosnak számító, és később paraliturgikussá vált vallásos képzetek és cselekedetek elterjedése, a szakrális népi hitvilág kialakulása. A palóc területen a XVII. és részben a XVIII. században sajátos vallási gyakorlat alakult ki, az ún. "licenciátus vallásosság." Ennek nyomán - a múlt században föllendült néprajzi gyűjtések alapján mondhatjuk - a Palócföld vált az egyik legközpontibb területévé a "szentemberek" és -asszonyok működésének. A török hódoltsági területek paphiánya miatt vallási vezető szerepet vállaló licenciátusok természetesen más vidékeken is tevékenykedtek, de leginkább a palóc leányegyházaknak, filiáknak a hagyományaiban őrződtek meg ezek a tradíciók és formák.

5 A papi jelenlét hiányában itt még inkább kibontakozhatott az egyházi közvetítés nélküli közvetlen vallásos gyakorlat. Megnyilvánult ez a különféle templomi ájtatosságokban, paraliturgikus gyakorlatban és a szabadtéri szakrális építmények kultuszában. A palóc falvakban máig élő, eleven vallásosságot találunk. Jelentős népesség napjainkban is hordozója a népi vallásos hagyománynak, és a néphit vizsgálata alapján készült összegzés országos összehasonlításban is jellemzőnek találta, hogy a nagyrészt vallásos hiedelemanyag igen tekintélyes hányada sorolható a közelmúltban, illetve manapság is az eleven, hitt jelenségek közé.

6 Ezen az iparilag kevésbé fejlett tájon számos jelensége figyelhető meg a transzcendens felé fordulásnak. Halottlátó, vallási gyógyító tevékenysége, szakrálismágikus jellegű írott imádság-papírok használata, jelenések, látomások, csodák előfordulásai virulenciáját mutatják a sajátos népi vallásos mentalitásnak. A Balassagyarmaton évente megtartott Szent Anna napi búcsún (júl. 26.) az utóbbi években is megfigyelhetőek a hagyományos minták, például egy átlagos szakrális objektum kegyhelyként való tisztelete. A palócság továbbéltetője volt olyan paraliturgikus hagyományoknak vagy apokrif legendáknak is, amelyeket más katolikus vidéken egyáltalán nem ismertek.

7 E tájon a közelmúltban a templomon kívüli imaalkalmakat vezető előimádkozóknál, búcsúvezetőknél és ájtatos asszonyoknál még eredeti környezetében volt gyűjthető a XIX. század második feléből származó szakrális ponyvairodalom is. Ez a * Bálint 1987. 26. •

s Bálint 1967.118. в Jádi-Tüskés 1986. 516-556. 7 Lammel-Nagy 1985. 554. 376