Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI. (2002)

A palócok a múltban és a jelenben címmel rendezett konferencia előadásai - R. Várkonyi Ágnes: Természet és társadalom – A történeti ökológia lehetőségei

forrásbázis áll a kutató rendelkezésére. Mielőtt azonban a Palócföldről, mint a történeti ökológia szempontjából különösen izgalmas régióról beszélnénk, röviden át kell tekintenünk a nagyobb egységet, a Kárpát-medence ökológiai kérdéseit. Nincs egytényezős történelem. A természeti környezet pedig több körülmény bonyolult kölcsönhatása során változik. így a természeti adottságok - az éghajlat, a terepviszonyok, a talaj, a növénytakaró, stb. - mellett erőteljesen befolyásolják a környezetet a társadalmi tényezők: a népességszám, a tulajdonviszonyok, a településszerkezet, a művelési rend, a gazdasági érdek, a kereskedelem és az ipar fejleményei. Nemcsak a háborúk, hanem a békeidők, nemcsak az erőszak pusztításai, hanem az államhatalom jó szándékú döntései és a tudomány beavatkozásai is rányomják bélyegüket a természeti táj arculatára. Mindemellett a civilizációs korszakok szabta keretek között működnek olyan, az ökológiai egyensúlyt fenntartó tényezők, mint a területek eltartó képességének rejtett tartalékai, az ökológiai rendszerek regenerálódó ereje, a társadalmi együttesek alkalmazkodó és önkorlátozó képessége, a tudomány felismerései és a kultúra. "A legfiatalabb, mint uralkodó tájtényező az ember... E kérdés maga korunk tudományának egyik legérdekesebb, nagy kiterjedésű problémája."

8 Ökológiai egyensúly Európa történetében a kora újkor ökológiailag kritikus korszak. A hidegebb éghajlat, a népességrobbanás, a városi fejlődés, a távolsági kereskedelem, a nekilendülő ipar, a hadügyi forradalom következményei és az elhúzódó háborúk régiónként eltérő mértékben, de a korábbiakhoz képest másként és erősebben vették igénybe a természetet. Eltek tovább a régi természetkezelési tapasztalatok s a középkor hagyományai, a reneszánsz s a 16-17. század természettudománya pedig átalakította az ember és a természet viszonyát. Már számoltak a bányászat környezet- és egészségkárosító hatásaival, az erdőpusztulások következményeivel, s új eljárásokkal próbálták áthidalni az igények és lehetőségek ellentmondásait. Az árvizek, a fa iránt megnövekedett igények, a termésingadozások következményeinek feladatait adták át a 18. századnak, a fény évszázadának. A Kárpát-medence területén 1526-1699 között három államhatalom osztozott, s társadalmi-termelési viszonyai eltértek a nyugatabbra fekvő országokétól, és a természeti környezet új megterhelései sem kerülték el. Másfél évszázadon át volt egyszerre hadfelvonulási terület, hadszíntér és hátország. Kárbecslő jegyző-könyvek, vármegyei jelentések, naplók, levelek és hadijelentések sokasága tudósít a hadműveleti területek természetpusztulásairól. Letarolt erdők, összetört kertek, és a talaj hatalmas sebei maradtak vissza a hadseregek után. Járhatatlan mocsarak, ágyúkat, szekereket, szállítmányokat elnyelő sártengerek, gondozatlan hadiutak, kiélt » TELEKI Pál: A földrajzi gondolat története. Az előszót írta: KUBASSEK János. Bp., 1996.112. 351