Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI. (2002)

A palócok a múltban és a jelenben címmel rendezett konferencia előadásai - Limbacher Gábor: A palóc régió kutatási programja a jelenben

jelentésárnyalatától, sőt „márka", intézmény, rendezvény és folyóirat stb. névadója lett.

28 Ugyanakkor a kutatásvezetői beszámoló szerint, bár keresték a palóc néprajzi csoport összetartozási tudatának meglétét és jeleit, de azt tapasztalták, hogy a vérségi kapcsolatokon túllépő csoportok lélekszámának emelkedésével a „mi"-tudat érzése gyengül, ezért palóc vagy barkó öntudat jeleit csak igen szűk körben érzékelték, és semmiképp nem nagytáji keretekben. A palócföldi származású néprajztudós is a jövőtől, és éppen a palóc nagymonográfia hatásától várta a palóc önazonosság-tudat erősödését, s még nem hivatkozhatott a témában ténymegállapító kutatási eredményekre: „Nem hagyható figyelmen kívül az a haszon sem, amit (...) a térség népének hoz a Palócok négy kötete. Ma még meg sem ítélhető jelentősége a könyv szereplői, a palócok számára. Vélhetően erősíti azonosulásukat szülőföldjükkel és népcsoportjukkal [utóbbi kiemelés tőlem LG], ráébreszti őket népi kultúrájuk szépségére, hagyományuk, kulturális örökségük értékeire."

29 Az a benyomásunk, hogy nem teljesen ért célt Barabás Jenő, amikor a Palóc kutatás kezdetén a palóc öntudat mellőzött, illetve nem eléggé figyelt témájának kutatására hívta fel a figyelmet.

30 Tervezetünkben a palóc azonosságtudat vizsgálatának célja a 'palóc' mai jelentésének és jelentőségének föltárása az egyéni és közösségi identitástudatban, valamint topografikus vizsgálat elvégzése a mai palóc terület, palóc régió határainak, kiterjedésének, azaz identitástérképének meghatározására. A kutatást e téren ki kell terjeszteni a XVIII-XIX. századi palóc kirajzásokra is, amelyek az országhatáron túl Kárpátaljáig és Bácskáig terjednek. Az elmúlt években a balassagyarmati Szent Anna napi Palóc Búcsú résztvevői voltak a nagydobronyi (Velika Dobrony) és kupuszinai (Kupusina), magukat valamennyire palócnak tartó magyarok. 2002. januárjában a Duna Televízióban bemutatott „Palócföld határok nélkül" című film nyomán a dél-alföldi Kevermesről kaptunk visszajelzést, hogy településük külön palóc utcára, illetve községrészre tagolódott. A kutatási program egyik önmagában is hangsúlyos iránya a demográfiai, szociológiai, néprajzi jelenkutatás. Ezek globális célja az életesélyek, életmód, kulturális állapot kutatása, a tradicionális közösségi kultúra és a modern tömegkultúra közötti akkulturáció-, illetve változásvizsgálat a régió települési övezetei г» KOSA 1989 1:23 29 BAKÓ 1993-1994:20-21, PALÁDI-KOVÁCS 1993-1994:39. 3" BARABÁS 1968:28. 326