Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI. (2002)

A palócok a múltban és a jelenben címmel rendezett konferencia előadásai - Limbacher Gábor: A palóc régió kutatási programja a jelenben

etnokulturális monografikus kutatást ott folytassanak és törekedjenek a legjelentékenyebb teljesítményre, ahol az alapok a legmegbízhatóbbak és kidolgozottabbak. A tudás épületére is igaz, hogy emeletnyi magasságba úgy juthatunk el legvalószínűbben, ha az odavezető lépcsők már elkészültek. Hangsúlyozzuk a tervezetben a néprajzi, etnokulturális csoport kutatásának - „palóc-kutatás" - és a régió kutatásának - „Felföld-kutatás" - differenciált, de egyszerre történő, egymást kiegészítő megvalósítását. Kettős célkitűzésről van tehát szó: egyrészt a mai és korábban élt palócok néprajzi-antropológiai jellemzéséről, a jellemzőknek és azok sajátos integrálódásának monografikus bemutatásáról, másrészt e kulturális elemek földrajzi kiterjedés-területének megállapításáról, kutatásáról azon szempont szem előtt tartásával, hogy e kultúrának térben és időben is különböző etnikumok lehetnek a hordozói.

22 Az eddigi Palóc Kutatásra tekintve, még azokon a területeken is, ahol a legkiérleltebb eredmények születtek, új, interdiszciplináris megközelítés új ismeretre vezet. A tudományközi szempont a korábbi kutatásnak is törekvése volt. Most a fizikai antropológia, történettudomány, régészet és nyelvtudomány mellett a kulturális és szociálantropológiát, művelődéstörténetet, történeti ökológiát, történeti demográfiát, szociológiát és nem utolsó sorban néprajzi jelenkutatást is alkalmazó megközelítést látunk célravezetőnek. Vagyis, még a négy kötet legjobb fejezetei esetében is maradtak olyan témák, szempontok, amelyek egy új kutatást és szintézist is eltérővé, érdekessé, fontossá tehetnek anélkül, hogy valamilyen „utóhang" vagy „korrekciójegyzék" jellege lenne a célzott új monográfiának. A tervezett kutatást tekintve az eddigiek alapján is megállapítható, hogy a mostani tervek több vonatkozásban eltérnek az eddigi négykötetes monográfia megközelítési módjától és rendszerétől. Az egyik leglényegesebb a megváltozott helyzetet illetően, hogy most már áttekinthetünk az országhatáron, és figyelembe vehetjük a szlovákiai magyarokat is. Szükséges és lehetséges tehát a vizsgálatok kiterjesztése a szlovákiai területekre. Ma, a paraszti műveltség akkulturációjának előre haladott stádiumában, másrészt bizonyos újra éledési folyamatok jelentkezésével, a tradicionális kultúrára vonatkozó kiegészítő jellegű vizsgálatok mellett a kultúra és a nyelv recens vizsgálatára van szükség, főként az országhatáron innen és túli viszonyításban, összehasonlításban. Az új politikai helyzetben vizsgálhatóvá válik a mintegy 85 éven át válaszfalat jelentő országhatár két oldalán a trianoni döntés előtti egységes kultúra - tárgyi világ és életmód - alakulása, az eltérő folyamatok nyomon követése, kulturális jelenségek hagyomány szempontú elemzése, tanulságok, következtetések levonása, a néprajztudomány különféle ágazatai szerint. Ilyen összefüggésben 22 V.o. GUNDA 1993-1994:14. 320