Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI. (2002)
A palócok a múltban és a jelenben címmel rendezett konferencia előadásai - Voigt Vilmos: Egy új palóckutatás az új évezredben
hogy nem minden fejezethez kellett volna egy ilyen "függeléket" adni sokkal inkább egy áttekintést kellett volna tervezni. Most, az új monográfiában ez még nem lesz túl késő! Még ennél is fontosabb ez az interetnikus távlat, ha a mai, modernizálódó életet vesszük figyelembe. Természetesen az irtásgazdálkodás, a krumpli-termesztés, a bútorkészítés (hát még ha a bor-, pálinka-, borovicska-fogyasztást vagy az ablaküvegárusokat is figyeljük!) sem írható le az etnikus viszonyok felismerése nélkül - ám a mai iskolázás, a mai lakodalmak zenészei, a falusi turizmus bemutatása ilyen szempontok nélkül egyszerűen elképzelhetetlen. Nyilvánvalónak tartom, hogy az interetnikus szempontok sokrétű bemutatására sor is kerül majd mind az új kutatásban, mind az új monográfiában. A késedelem ritkán jó, ám most, éppen egy modern szintézis elkészítésekor sokkal jobb helyzetben vagyunk, mint akár egy vagy két évtizeddel ezelőtt. Nem tökéletes munka ugyan az 1988-ban megjelent szlovák Honi-monográfia, és végül nem készült el teljes egészében a Gemermonográfia, ám e sok száz oldalas, modern munkák eredményeikkel is, hiányosságaikkal is szinte zsinórmértéket adhatnak az újra szerveződő, modern palóc-kutatásnak. Időközben megjelent a szlovák néprajzi atlasz, a magyar néprajzi atlasz kérdései, a Györffy György szerkesztette Árpád-kori történeti földrajz több, számunkra fontos megye voltaképpeni kialakulását, első évszázadait bemutató adattár-kötet. Azóta készen van a magyar nyelvatlasz is, benne természetesen a legtágabb értelemben vett palóckutatáshoz kitűnően felhasználható adatokkal. Más, fontos áttekintések is megjelentek időközben. Voltaképpen elkészült az "északi" magyar népzenei dialektus áttekintése. Most is folytatódik e népzenei dialektusterület kutatása, ide értve a hangszeres népzenét, bizonyos fokig a néptánchoz kapcsolódó zenét is. Ez a kutatás annál fontosabb számunkra, mivel kiterjedt Szlovákia területére is. Ami a népművészet kutatását illeti, a "Népművészeti örökségünk" sorozatban már megjelent a három legfontosabb megye közül kettő monográfiája (Borsod-Abaúj-Zemplén 1997, Nógrád 2000), készül a harmadik is. Ezek összegezése könnyű feladat lesz. Viszont (előtanulmányok ellenére is) a szlovákiai magyar népművészetről szintézis eddig nem készült el. Viszont elég jó (régi és új) áttekintések adnak képet boszorkánypereinkről, amelyeket az új palóckutatásban is értékelni kell majd. Ezek az adatok nem csupán a szoros értelemben vett "boszorkány-vádak" szempontjából fontosak, hanem a kor és a táj néphitére, népi vallásosságára, műveltségi állapotára, mentalitástörténetére (és sokminden másra) nézve is elsőrendű források. Természetesen számunkra még ennél is fontosabb segítség, hogy végre megkezdődött a debreceni kollégák által évtizedek óta olyan energikusan folytatott Gömör-monográfia közlése. Minthogy nem csak az első 304
