Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI. (2002)

A palócok a múltban és a jelenben címmel rendezett konferencia előadásai - Paládi-Kovács Attila: A palócok eredete, etnikai összetevői

minden bizonnyal lenne írásos emléke. Főként rabságba, fogságba esett kun csoportokra lehetne gondolni. A kunok előtt és velük együtt érkezett besenyők és úzok csoportjaihoz hasonlóan kerülhettek a nyugati, északi gyepük mellé, a várispánságok és az egyházi központok uradalmaiba. Katonáskodás mellett bekerülhettek a "szolgáló népek" közé is. így pl. a bélháromkúti apátságnak szolgáló falvakba (Apátfalva, Királd, Mercse, Bánhorvát stb.), ahol szláv asszonyokkal házasodhattak. Felvetődött Detrekővár falvainak és Bolondóc falvainak palóc eredete. Mindenképpen csak kisebb enklávékra, népszigetekre, illetve elszigetelt falvakra, izolátumokra kell gondolni, melyeknek népe a 13. században polovec-kun volt, s gyorsan elmagyarosodott. Egyáltalán nem zárható ki, hogy HORVÁTH Péter, JERNEY János, IPOLYI Arnold és HUNFALVY Pál nézete a palócok polovec-kun eredetéről egyszer még bizonyítást nyer. Ennek fényében értelmezhető Tálasi felfogása a Detrekővárhoz tartozó falvak morva-szlovák neveiről. Szükség lenne a Plavecky előtagú helynevek részletesebb dokumentálására a morva-szlovák nyelven íródott források alapján. Barabás Jenő (1989) tapogatózása folytatást kíván. Ma már a Plavec típusú személynevek bőségesebb adattára állítható össze (vö. Kázmér Miklós: Régi magyar családnevek szótára, XVI-XVII. század. Bp., 1993.; Hajdú Mihály: A középmagyar kor személynév története, 1526-1772. Akadémiai Doktori Értekezés kézirata. MTA Könyvtár Kézirattára. Bp., 1994.) A Felföld szlovák nyelvű toponimiája szintén átfésülést igényel (pl. Pesty Frigyes kéziratos gyűjteményének hasznosítását). 3. Bakó Ferenc nagy figyelmet szentelt a palócokat honfoglalás előtti népektől eredeztető nézeteknek, különösen az avar és a székely (hun) eredet kérdésének.

34 A "palóc herceg" mondai alakja és a göcseji nép eredethagyománya, csakúgy mint az avar temetők és az avar eredetűnek mondott helynevek (pl. Várkony) azt sugallják, hogy a palócok a székelyekhez hasonlóan honfoglalás előtti népek maradékai.

35 Ez a vélekedés felvetődött már a 19. század elején. Szeder Fábián azonban logikai úton úgy okoskodott, hogy "a palócok a magyarokkal jöttek Pannóniába". Nyomatékkal ismételgette, hogy "eleinkkel egy nemzetből származtak. Tehát a palóc nemzetség is egy eredetű a magyarokkal."

36 Györffy György az "Árpád-kori földrajz"-ban is előszeretettel kereste a székelyek és a besenyők nyomait. Borsod és Heves megye után Nógrádban, Szécsény vidékén is talált székelyekre utaló helyneveket. A székelyt mindvégig különálló népnek, etnikumnak tekintette. Kifejtette ezt 1977-ben, majd 1990-ben újraközölt dolgozatában is.

37 Tény, hogy a székelyeknek a Morva folyótól kelet felé haladva a Felföldön is számos emléke van: középkori földrajzi nevek és újkori lokális eredethagyományok 34 Bakó F. 1989. 67-74. я Lehoczky A. 1996.19. 36 Szeder F. 1835. II. w Györffy Gy. 1990. 80-82. 272