Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI. (2002)
Néprajz - Molnár Ildikó: A női alkoholizmusról egy nógrádi parasztasszony példáján
Továbbiakban hozzájárult a második világháború után a téeszesedés, amikor egy-egy faluban az addig mindennapi megélhetést biztosító mezőgazdasági termelést az állam kezdte szabályozni. Ez a szabályozás bár megfosztotta a saját tulajdontól a családokat, mégis biztos megélhetést garantált számukra. A munkájuk által rendszeres jövedelemre tettek szert, amelyet nem tudtak a földbe visszaforgatni, nem lévén saját földtulajdon, ezért bizonyos életszínvonal emelkedés indult el, ami előmozdította és felgyorsította a polgárosulás folyamatát. A nők elmehettek dolgozni, - nemcsak, hogy elmehettek, de rá is voltak kényszerülve - és olyan munkákat végeztek, amelyek néha kemény fizikai megterheléssel jártak. Voltak női traktorosok, gépkezelők, karbantartók, napszámosok stb. Ekkortól saját keresettel rendelkeztek, és a férj/férfi már nem feltétlenül jelentette a család fenntartóját, más jelentést kapott a gazda/gazdasszony kifejezés is. Másrészt a nők emancipációja lehetővé tette a parasztlányok számára, hogy tanuljanak, utóbb polgári foglalkozásuk legyen. Ez a folyamat a falvakban a 1960-as évek közepétől, intenzíven az 1970-es évek elejétől figyelhető meg. Azok a lányok, akik a városban tanultak, könnyen átvették a városi élet pozitívumait, negatívumait egyaránt. Például ők sarkallták családjukat a jobb higiénés körülmények megteremtésére, ők járultak hozzá nagyban a kivetkőzéshez, de a lazább erkölcsök terjesztéséhez is. Ezek a lányok sokkal gátlástalanabbul szórakoztak, gardedám nélkül jártak bálba, és ők már korlátok nélkül fogyaszthattak alkoholt is. A kereskedelem egyre bővülő kínálata is hozzájárult a nők növekvő alkoholfogyasztásához. Ma az egyik legnagyobb üzletág - a dohányipar mellett - az alkohol gyártása és forgalmazása. Reklámokkal, hatalmas kínálattal vannak jelen a piacon, és minden élelmiszer és vegyesboltokban szinte korlátok nélkül kaphatók szeszes italok. Ezen tényezők mellett természetesen nagyon sok kiváltó ok létezik, amit nem soroltam fel, pszichikai, szociológiai, fiziológiai stb., de mivel a fentebb említett indítékok fognak főleg visszaköszönni a vizsgálat során, ezért tartottam fontosnak előzetes kiemelésüket. A továbbiakban a női alkoholizmus társadalmi megítélését, az alkoholista nő falusi társadalomban elfoglalt helyét, kapcsolatait és a társadalomra gyakorolt hatását próbálom bemutatni egy család életén keresztül. "Mária néni" 10 A Balassagyarmat melletti faluban élő családdal 1996-tól 2000-ig folyamatosan kapcsolatban álltam. Aki miatt ezt a családot választottam: Mária néni, alkoholista. Az ő alkoholistává válásának történetével kezdem az írásom, 10 A téma jellegéből adódóan megváltoztattam adatközlőm nevét, és lakóhelyét sem nevezem meg konkrétan. 238
