Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI. (2002)

Néprajz - Kapros Márta: A Nógrád vármegyei múzeum néprajzi anyaga 1891–1944

14-től Fényes címzetes igazgatóként szerepel az iratokban, Kondor Vilmos pedig mint a Társulat ügyvezető alelnöke.

44 A feszültség köztük a Társulat 1934-es feloszlásáig megmaradt, de Fényes szakmai önállósága fokozatosan nőtt. így a központi irányelvek a múzeum néprajzi profiljának erősítésében mindinkább érvényesülhettek. Tartalmi szempontból a Györffy-féle gyűjtéstől a kiállítás megnyitásáig tartó időszak néprajzi tárgygyarapítását célszerű egységében szemlélni. A textíliák vonatkozásában magától értetődő, hogy Fényes szakmai továbbképzése mellett sem végezhette a válogatást Györffyhez mérhető szakértelemmel. Az egyedi tárgyak beszerzése inkább ötletszerűnek látszik. Legfeljebb az archaizmusként kezelhető néhány bocskor, valamint a Karancs vidékéről származó - már akkor a használatból jószerével kiszorult - fából készült kontyfésűk említendők. A közös gyűjtés mintájára tovább gyarapodtak egyes tárgysorozatok (kézelők,

45 vászonkendők, főkötők, fehérhímzéses kendők). Továbblépés, hogy öltözetegyüttesek beszerzésére is sor került, ebben azonban kizárólag a kiállítás szempontjai munkáltak. A levelezések, fennmaradt pénzügyi elszámolások átlapozásával kiegészíthetők a leltárkönyvi adatok, s részleteiben rekonstruálhatjuk a folyamatot, amelynek során megvalósult a viseletek bábukon történő bemutatása. E kis kitérő ízelítőt ad a korabeli vidéki muzeológiai gyakorlatról. A Néprajzi Múzeum készségesen átenged két férfi és négy női bábut a kiállításhoz, utóbb azonban Bátky ellenszolgáltatásként a Györffy által gyűjtött nógrádi anyagból 300 pengő értékig duplumokat kér. Kondor arra hivatkozik, hogy úgyis kevés a néprajzi anyag, végül pénzben kiegyeznek. A „szalmából és agyagmasszabol" készült bábuk felújításának lebonyolításában eredeti készítőjüknél, a rákospalotai Haering Herta kisasszonynál a fővárosi kollegák közvetítenek. Eközben a rendszeres hugyagi vásárlásokból néhány kiegészítő darab révén teljessé vált a tervezett menyecske öltözet.

46 A rimóci bábuhoz a szécsényi Lantos János szabónál csináltattak egy kabát-nadrág-mellény együttest, Jókai Vince balassagyarmati mestertől kalapot vásároltak hozzá. Köztudott, hogy a vevőkör sajátos helyi igényeivel a kisvárosi iparosok tisztában voltak, így a hitelesség nem jelenthetett problémát. Az öltözethez tartozó ing és hímzett fekete szakácska az adott községben készült. Csakúgy, mint az innen tervezett menyecske öltözet, amelynek összeállítója és részben kivitelezője Árva Vincéné rimóci asszony 44 1. Hóman országos körlevelére megküldött részletes jelentés a Múzeum 1922-1929 közötti működéséről (NML VIII. 701.11/35). 44 Közölve: DAJASZÁSZYNÉ 1967, IV. tábla 20. rajz: ltsz. 48-1947 és 72-1947, VII. tábla 34. rajz: ltsz. 49-1947 és 75-1947, VIII. tábla 37. rajz: ltsz. 46-1947 és 60-1947, 39. rajz: ltsz. 77-1947, IX. tábla 41. rajz: ltsz. 74-1947, X. tábla 46. rajz: ltsz. 64-1947, XII. tábla 54. rajz: ltsz. 76-1947. 46 Megjegyzem, az ugyaninnen vásárolt szőttes ágyiruhák lehettek tárgysorozatok bővítései, de egy vetett ágy is kiállítható volt belőlük. 208