Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI. (2002)

Néprajz - Kapros Márta: A Nógrád vármegyei múzeum néprajzi anyaga 1891–1944

A természeti gazdálkodás eszközanyagából csak mutatóba találunk néhány (összesen 6 db) példányt. Említést esetleg a Nagyorosziban vásárolt méhköpűk érdemelnek, amelyek mindegyikénél megjegyzi a leltár, hogy faragott. Hasonló a helyzet az állattartás eszközeit illetően (4 db). Valamivel nagyobb figyelmet kaptak a pásztorok felszerelési, személyes tárgyai (14 db), részint bizonyára díszített voltuk, részint régies jegyeik alapján. Lehetett díszített a borsosberényi gulyásbot is, mint az ugyaninnen származó két megmaradt ostornyél, amelyek ónöntéssel, rézverettel 3. kép. Faragott méhköpűk a gyűjteményben. Gönyey Sándor felvétele, 1934 (Néprajzi Múzeum F 70440) cifrázottak, egyiken felirat is olvasható: „M J 1926".

40 Képviselve volt az „ivókanál (füleskanál)", a csanakok népi elnevezése körüli bizonytalanság okán

41 nem tudni, hogy a két „cifra kanál" esetében ugyanilyen tárgyról volt szó, vagy faragott nyelű evőkanalat értsünk alatta. Mindenesetre az egyik ilyen nógrádmegyeri példánynál bejegyezte a leltározó annak feliratát is "S J. Kaks, emlék". Egy teljes tűzkészség, „acél - kova - taplótartó bőrzacskó" mellett több „tűzkiverő acél" is megvásárlásra került. Talán pásztoré volt a sóshartyáni bőrtarisznya. Ugyancsak bizonytalan, hogy milyen viseletdarabhoz tartozott a hat parvarci rézcsat, amelynek fennmaradt példányai hosszúkás formájúak és beütéssel díszítettek. A földművelés körébe tartozó tárgyak (22 db) válogatása is esetlegességre utal: aratósarlók, valamennyi leltárkönyvi bejegyzésénél feltüntetve, hogy fogazott élű; tokmány fából, kazalverő lapát, csép, szórólapát, szérűgereblye, fűvágó sarló, szénavágó, „borszűrő kosár", „lévó /bortöltő/". A kenderfeldolgozás különböző lelőhelyekről származó eszközei (összesen 40 db) vonatkozásában inkább beszélhetünk valamelyest együttesről tartalmi értelemben: héhely ~ héhő, vidékünk vonatkozásában említésre érdemes a szlovák betelepítésű Vanyarcról származó „ecsellő « Ltsz. 96-1947, közölve LENGYEL-LIMBACHER 1997,97. kép 41 A terminológiákkal kapcsolatos adatok, nézetek legutóbbi számbavétele, összefoglalása a további irodalommal 1. SZABADFALVI 2001. 206