Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI. (2002)

Történelem - Suba János: A magyar-csehszlovák határszakasz határköveinek története 1938-ban

folyó további szakaszán - tekintve a két part közti közlekedési akadályra - a feltalált sokszögpontokat ha csak művelési, vagy közlekedési akadályt nem képeztek, helyükön hagyta függetlenül a két különböző parton levő kövek 50 m-es távolsági előírástól. A Túr folyó mentén, mely mintegy 14 km hosszban képezi itt a határt, a volt trianoni cseh oldalon mindössze egy követ nem talált meg. Ugyanakkor magyar oldalon a sokszögpontok mintegy 80 %-át nem találta, mert eredetileg sem voltak kővel állandósítva, hanem csak föld alatt. A Túr folyótól tovább haladva az 525. sz. H. P.-tól (háromszögelési pont) az 524. H. P.-ig, ahol a volt trianoni határ nagyobb részt községi határ is, csak mintegy 4 db közbeiktatott határkövet vettetett ki, mert kidőlve találta. Ezen a szakaszon, valamint az 524. sz. H. P.-tól az ezt követő 523. sz. H. P.-ig terjedő szakaszon valamennyi követ megtalálta, és mert ezek egyben községi határon is feküdtek, kivétel nélkül helyén hagyta. Tovább haladva a XXVIII 4. főkőig a kövek egy-két közbeiktatott kő kivételével, melyek se községi, se birtokhatáron nem feküdtek, helyükön maradtak. A Palád-ér mentén (mintegy 600 m hosszban) annak déli oldalán a sokszögpont köveket, mert művelési akadályt képeztek, kivetette. A Zúgó-ér mentén tovább az 520. sz. H. P.-ig a kövek 1-2 közbeiktatott kő kivételével, melyek se községi, se birtokhatárt nem képeztek, mind a helyükön maradtak, mint Kis- és Nagypalád közti községi határpontok. Innen a Nagydomb szakaszhatárig mintegy két felesleges közbeiktatott követ és a XXVIII/8 sokszögpont vétetett ki, utóbbit azért, mert kidobva találta. A XXVIII. szakaszon kivett 69 kőből Magosligetre 16 darabot (6 mellékkő, 5 sokszögpontkő, 5 közbeiktatott kő), Zajtára 53 darabot (2 főkő 3 mellékkő, 4 közbeiktatott kő, 44 sokszögelési kő) szállítottak. A határkövek hasznosítása A Határkijelölő Központi Bizottság a kövek egy részét a méretek különbözősége, más részét hibás volta miatt nem tudta az új határon felhasználni. A fennmaradó résznél pedig a fuvardíjak nagysága miatt csak csekély árkülönbség volt az új kövekkel szemben, viszont szervezésileg nehézkesebb volna, ha régi köveket is beiktatna. Ezért a HKB elnöke nem zárkózott el az elől, ha hősi emlékmű vagy országzászló építése céljára egyes kérelmező határmenti községeknek az ott raktározott köveket átengednék.

31 Például Beregsurány község kérte, hogy a "közjegyzői iroda udvarán őrzött 137 darab volt trianoni határkövet a m. kir. pénzügyminiszter úr hősi emlékmű építésé11 1698/ H. K. B. -1941. A volt trianoni magyar-cseh határkövek felhasználása OL. К 269. 156