Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI. (2002)

Történelem - Puntigán József: Kossuth és Losonc

ébredtek a losonciak, hogy Kossuth Lajos szobra eltűnt a Kubinyi-térről. Hogy hivatalos rendeletre lett-e eltávolítva, vagy más módon hagyta el a helyét, eddig nem tudtuk megállapítani". Az idősebb losonciak emlékezései szerint a szobrot légionisták kötéllel lehúzták - ekkor letört a feje is - majd a városon végigvontatva, az egyik kaszárnya istállójában helyezték el. A kérdéssel először a Magyar Nemzeti Tanács 1919. január 21-i, rendkívüli ülése foglalkozott. Az "sértetlen, s csupán biztonságba helyezés céljából vitetett el a helyéről"

65 - hangzott a hivatalos jelentés. A történtek miatt nagyon sok támadás érte a kinevezett zsupánt, Bazovszky Lajost.

66 A Városi Képviselő Testület 1919. február 4-i ülésén Goldperger Viktor, kinevezett polgármester "ünnepélyes kijelentést" tett arra, hogy a Kossuth-szobor eltávolításában a zsupánnak, dr. Bazovszky Lajosnak semmilyen része nem volt. A Városi Képviselő Testület 1921. március 30-i ülésen Szabó Lajos a Polgári Párt megbízásából azt igényelte, hogy az eltávolított - ismeretlen tettesek által jogtalanul, erőszakos módon elhurcolt és eltulajdonított - Kossuthszobor visszaállításának ügyében intézkedés történjen. A polgármester válaszában súlyosan elitélte a cselekményt, s közölte: illetékes helyekről azt az információt kapta, hogy a szobrot ismeretlen tettesek összetörték, s így annak visszahelyezéséről szó sem lehet és a kár megtérítése érdekében sem lehet semmit tenni.

67 Az új államhatalom egyes képviselőinek nem volt elég a szobor elhurcolása sem. A „legionaristák", helyi Jednota Egyesületének tagjai 1920. október 14-én sürgős levelet írtak Goldberger Viktornak, amelyben azt rótták fel, hogy a Városháza tanácstermének falán még mindig a monarchista időket idéző képek függnek - közöttük a szlovák nép hóhérának Kossuthnak a szobra, de nem kapott ott helyet pl. a J. G. Masaryk arcképe. Követelték, hogy a köztársaság híveit súlyosan sértő jelképeket azonnal távolítsák el onnan. Sajnálattal említették azt is, hogy a polgármester ezen természetes kötelességére nekik kell felhívni a figyelmet.

68 A Kossuth-szobor talapzata 1925-ig áll a helyén. A Losonczi Hírlap márciusban még arról tudósított,

69 hogy az építészeti hivatal rendbe hozatta: '' Magyar Nemzeti Tanács jegyzőkönyve, 544. pont 66 Bazovsky Ludovít (1872-1958). Ügyvéd, politikus, publicista, tetteiben nagyon ellentmondásos egyéniség. Tagja volt a 48-as és függetlenségi pártnak is. Nevéhez fűződik a város első szlovák bankjának (Losonci Általános Bank Részvénytársaság - Vseobecná banka úcastinny spolok") létrehozása (1909. február 24.), ami után az összes magyar szervezet határozatban tagadta ki a köreiből. Az államfordulat idején már, mint parlamenti képviselő Prágából irányította a losonci eseményeket. Ettől a posztjától rövid idő után megvált. 67 Városi Képviselő Testület jegyzőkönyve, 1921. III. 30., 53 (2935/1921) pont. 68 SOKA. Luíenec, Sp 1920, 99-1906, spis 51/8565. - A Városháza nagytermében természetesen nem Kossuth szobra, de a Gyurkovits Ferenc festőművész által elkészített kép volt elhelyezve. A polgármester eleget tett a felkérésnek. Losonczi Hírlap, 1925. március 8. 131