Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI. (2002)
Történelem - Puntigán József: Kossuth és Losonc
„...Kossuth Lajosnak...midőn a nemzet, az ország egyhangúlag elismerte ezen nagy hazánkfiának magasztos érdemeit és őt hazánk legnagyobb fiainak, a hallhatatlanok sorába iktatta, akkor Zimándi Ignácz és Zelenyák János, magyarországi lelkészek hazánk ezen elismert, halhatatlan nagy fia, a hazaszeretet példaképe, boldogult Kossuth Lajos ellen a legképtelenebb hazugságok alapján rágalmazó iratot bocsátottak közre: Losoncz r.t. város közönségének képviselő-testülete ezen aljas nemzeti büszkeségünket mélyen sértő, gaz eljárást rágalmazásnak és hazaárulásnak minősíti és annak elkövetőitől Zimándi Ignácz és Zelenyák János ellen megbotránkozásának és megvetésének jegyzőkönyvében kifejezést ad." 22 A Közgyűlés határozatát Kossuth Ferenc Nápolyból írt levelében köszönte meg, melyben kifejezte azt a meggyőződését, hogy a papok által is megújított rágalmak, amelyeket „1849-ben osztrák zsoldért szórtak a nemzet halottjára", nem érinthetik annak emlékét, aki előtt a nemzet egész élete során meghajolt. 23 Helyi kezdeményezésként néhány héttel később egy érdekes igaz megértésre nem talált - javaslatot tett egy, a tugári városrészen élő „Tugári" polgár. Ennek előzménye az volt, hogy a Városi Közgyűlés és az azért felelős szakbizottságok határozata alapján az addig Tugáron, a vásártéren rendezett marhavásárokat a losonci vásártérre helyezték át. A Városi Közgyűlés „recompensió" fejében 1300 forintot szavazott meg az elhanyagolt tugári utcák és terek rendbetételére. A levélíró szerint a tugáriaknak nemcsak erre, de a szórakozásra is szükségük van, s ezért javasolta, a Piactér és a Kossuth utca kiszögellésében fekvő részt alakítsák át Kossuth-parkká, ahol esetleg szobrot is emelhetnek a számára. 24 A Kossuth-szobor felállításának gondolata nemcsak őt, de később másokat is cselekvésre ihletett. Az első lépéseket a losonci Önálló Iparosok Műkedvelő Társasága, a Magyar Asztaltársaság, a Kossuth Lajos Asztaltársaság és Szalkay Lajos színi igazgató tették meg. A szobor költségeinek fedezésére 1900-ban gyűjtést kezdeményeztek, amelynek nyomán színházi előadásokból, lakossági adakozásból rövid idő alatt mintegy 4000 korona gyűlt össze. A legaktívabb a losonci Önálló Iparosok Műkedvelő Társasága volt. Kossuth születésének századik évfordulóján a Városi Képviselő Testület 1902. szeptember 17-én, a város iskoláinak és szervezeteinek, 22 Városi Közgyűlés jegyzőkönyve 1898. június 22., 143. határozat 23 Városi Közgyűlés 1898. augusztus 3.; Losoncz és Vidéke, 1898. augusztus 7. A levél keltezési helye és ideje: Nápoly, Itália Albegro Veturio, 1898. július 30. 24 A közönség köréből. Losoncz és Vidéke, 1898. július 10. 112