Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXV. (2001)

Történelem - Szvircsek Ferenc: Balassák nyomában a Felvidéken

A Balassák kronologikus eseménytörténete Az eddigi kutatások az összes lehetséges következtetést már levonták a feltárt és rendelkezésre álló forrásokból. Ennek ellenére még napjainkban is jelennek meg helyi kiadványok, melyek felszínes ismeretanyaga azt mutatja, hogy a Balassa család, és különösen Balassa Bálint életét a szélesebb, nem szakmai közönség nem ismeri, s amit tud erről, abban is sok a pontatlanság és a hiba. Nógrád megyében már Belitzky János is felfigyelt ezekre a problémákra, s leírta, hogy a tévedések sorát Erdélyi Pál (1899) nyomán a megyei (1911) monográfiában Reiszig Ede és Vende Aladár sorai indították el. Dézsi Lajos (1923) Gabányi János (1925), Dormándy László (1927) a tévedések számát csak emelte Balassa Bálint és Losonczy Anna esetében. Ugyancsak zavaróan hatott Nagy Iván családtörténeti munkájában az értékei mellett az a pontatlansága, hogy a gyarmati Balassa Jánosnak a szklabonyai Balassa Jánossal azonos keresztnevéből adódóan a közölt családfán Bálintnak két korán elhunyt bátyjaként sorolta fel Farkast és Lászlót. Még napjainkban is szerepel egy-két munkában, hogy Balassa Bálintnak János nevű fia mellett egy lánya is lett volna, ami természetesen tévedésen alapul. Nagy Iván is Mérey alnádor feleségeként tünteti fel. Mérey Mihály felesége Forgách Julianna, leánya volt Mérey Anna, akit Szeredey Gáspár után Balassa András vett feleségül. Losonczy Anna házasságkötéseinek számát is háromra teszik, s első férjének Báthory Miklóst teszik meg, aki valójában a nagynénjét, apjának hasonló keresztnevű testvérét vette el. Mivel Losonczy Anna életéről igen keveset tudunk, Balassa Bálinttal való kapcsolatának tisztázása a tévedések elkerülése miatt fontos. A Balassa családnév eredetéről Pais Dezső adott napjainkban is elfogadott, helyes magyarázatot, amikor a Balázs személynévnek szlávos Blazsej alakjából levezetve, magyar fejlődésű névnek tüntette fel. A család s így Balassa Bálint is többféleképpen írta a kor szokásai szerint a nevét, munkámban az egyöntetűség kedvéért a Balassát használom. 1518. január 25. 1543. április 29-én 1549. 1550. nyarán 1550. szeptemberétől 1554. május 26-án 1552. július 27-én 1554. Budán megszületett Balassa Ferenc szörényi bán és Perényi Orsolya gyermeke, János. Ő lett Bálint apja. Losonczy III. István feleségül vette Pekry Annát, guti Országh László özvegyét. Fruzsina lányukat 1544. október 14-én keresztelték meg Csejtén, Anna lánya később született szintén Csejtén, 1551 előtt. Balassa János feleségül veszi Sulyok Annát. Egerből Balassa János jelen volt Kapitán György párviadalán Hollókő alatt. 1551. nyaráig Szolnok vár kapitánya volt. I. Ferdinánd, Balassa Jánosnak 12 évre 13 500 forintért zálogba adja Liptóújvárat. Előző birtokosa Federico Malatesta helytartótanácsi titkár volt. Mivel a vár jövedelmei eleve csekélyek voltak, a Selmecbányái kamara évente 300 forint segélyt ad a vár fenntartásához. A zálogbirtok határidejét Miksa hosszabbította meg 1572. december 8-án s 3000 forintot íratott a vár értékéhez, így az 16 500 forint értékben szerepelt. Halála esetén örököseinek is 12 évet engedélyeztek.A zálogbirtok fele azonban Balassa Andrást illette meg mivel pénzt kölcsönzött Balassa Jánosnak, aki jogait azonban 1582-ig nem érvényesítette. elhunyt Losonczy István. Két árváját és bátyja, Antal két lányát (Klárát és Dorottyát) 1552. július 20 -án I. Ferdinánd fiúsította. Losonczy gyámja volt ugyanakkor felesége, Pekry Anna előző házasságából származó három gyermekének: Kristófnak, Ilonának és Borbálának is. Somoskő vára török ellenőrzés alá került Fülek és Salgó elestével. A somoskői uradalomhoz 6 mezőváros és 16 falu tartozott. Pekry Anna guti Országh Lászlótól örökölt Vág menti Csejtén és a Losonczyak Zsitva men-