Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXV. (2001)

Történelem - Dr. Suba János: A magyar-csehszlovák határszakasz határköveinek története 1921–1925

ritás alapján magyar, illetve a csehszlovák delegáció megbízottjának szakaszmérnökének vezetése alatt történt meg az átadással kapcsolatos összes munka, illetve a jegyzőkönyvek felvétele.

(26) Az eltolás végrehajtása szakaszonként Az egész határvonalon kivéve a folyókat és a Somosújfalui és a Nagypaládi szakaszokat következőképpen ment végbe az eltolás azonos időben szakaszonként: V. szakasznál a csehszlovák delegáció képviselője volt a vezető, a találkozás helye ott volt, ahol a demarkációs vonal metszi az Ipolyság-Honti műutat a vasúti őrháznál. A bejárás kiinduló pontja a kikövezett határ találkozási pontja az Ipollyal Szurdoktól keletre, végpontja a kikövezett határvonal és az Ipoly találkozása Tésánál. VII. szakasznál a magyar szakaszmérnök volt a vezető. Találkozási hely a Tarnócz-Kalonda községeket összekötő műt kereszteződése volt a demarkációs vonallal. Kiindulópont a határvonal találkozása az Ipollyal, végpontja a Háromhatár hegy (Somoskőújfalutól ÉK-re eső 446. magassági pont). VIII. szakasznál a csehszlovák delegáció megbízottja volt a vezető, a magyar résztvevők 8 órakor találkoztak Felsőutaspusztán. Innen a magyar szakaszmérnök vezetésével átmentek Kisrét pusztához 9 órára, ahol a csehszlovák küldöttekkel találkoztak. A bejárás kiindulópontja a 345. magassági pont (Péterfalvától 2,5 km-e délkeletre), végpontja Tajti pusztával bezárólag volt. IX. szakasznál a magyar szakaszmérnök volt a vezető. A magyar résztvevők 8 órakor találkoztak Felsőutaspusztán. Innen a szakaszmérnök vezetésével átmentek Kisrét pusztához 9 órára, ahol a csehszlovák küldöttekkel találkoztak. A bejárás kiindulópontja a 345 -ös magassági pont (Péterfalvától 2,5 km-e délkeletre), végpontja Szőllőtető (278. magassági pont). X. szakasznál a magyar szakaszmérnök volt a vezető. A találkozás helye a Bánréve-Lénárdfalui műt és demarkációs vonal keresztezése volt. A bejárás kiindulópontja a Szőllőtető (278 magassági pont), végpontja a 365 magassági pont az Aggtelek-Sztárnya községeket összekötő műt mentén. XI. szakasznál a csehszlovák delegáció megbízottja volt a vezető, a találkozás helye a 365. magassági pont (Aggtelek-Sztárnya községeket összekötő műt mentén). A bejárás ettől a ponttól kezdődött, végpontja a 381. magassági pont a Szigliget-Szádalmási műúton. XII. szakasznál a magyar szakaszmérnök volt a vezető. A találkozás helye a 381. magassági pont a Szigliget-Szádalmási műúton. A bejárás kiindulópontja ugyan ez volt, végpontja a kikövezett határ keresztezése a Jánok-Perecsei műúttal a 391. magassági pontnál. XIII. szakasznál a csehszlovák delegáció megbízottja volt a vezető. A találkozás és a bejárás kiindulópontja a 391. magassági pont (a kikövezett határ keresztezése a Jánok-Perecsei műúttal), végpontja Abaújvárnál a Hernád és a kikövezett határvonal találkozása. XTV. szakasznál a csehszlovák delegáció megbízottja volt a vezető. Találkozás helye AbaújnádasdFelsőkéked községeket összekötő műt kereszteződése a demarkációs vonallal. A bejárás kiinduló pontja az állandósított határvonal a Hernád folyónál a 167. magassági pontnál, végpontja a Ronyva patak mentén a 125 magassági pont. XV. szakasznál a magyar szakaszmérnök volt a vezető. A találkozási hely és a kiinduló pont a Ronyva patak mentén található 125 magassági pont, végpontja a Páczintól északra fekvő vadászház. XVI. szakasznál a csehszlovák delegáció megbízottja volt a vezető. Találkozás helye Páczin és Nagykövezsd községeket összekötő műút kereszteződése a demarkációs vonallal. A bejárás kiindulópontja a Páczintól északra fekvő vadászház, végpontja az állandósított határvonal és Tisza találkozása Nagytárkány községnél. 46