Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXV. (2001)

Történelem - Szvircsek Ferenc: Balassák nyomában a Felvidéken

kapta a katonák fizetését Balassa Bálint), hogy Balassa Ferencnek adta át Bálint az összes jószágát s „maga pedig egyedül, lóra ülvén éjnek idején eltávozott Krakkó felé". Elbujdosásának okául Balassa Andrást, aki jószágaira tör s Ungnád Kristóf özvegyét, aki nem akart feleségül menni hozzá jelölte meg. A nagy feltűnést keltő távozásának igazi oka az volt, hogy Báthori András warmiai bíboros, Mikolaj Zebrzydowski lublini nádor és Wesselényi Ferenc királyi tanácsos hívta a török ellen harcolni, s kérte fel zsoldos csapat szervezésére. A nagypolitika ismét beleszólt Balassa Bálint életébe. A hadjárat elmaradt, ennek ellenére Debnóban szívesen látott vendégként fogadták Wesselényiék. Felesége volt Szárkándy Anna, akinek első férje Bekes Gáspár (+1579) volt. Ugyancsak vendégszeretetüket élvezte krakkói házukban is. A Felvidéken élő Balassa család szoros kapcsolatot tartott a szomszédos Lengyelországgal. Balassa János mellett Bálint öccse is gyakori látogatója volt birtokaiknak, Bálinttal együtt jól bírták a lengyel nyelvet is, melynek eltanulását a liptói szlovák jobbágyok nyelvének ismerete is segítette. Balassa András nevelt lánya, Serédy Zsuzsanna Janusz Ostrogski herceg felesége lett 1582-ben. Balassa András fia Zsigmond, pedig Elzbieta Zborowskát vette feleségül 1595-ben. 1589. november. Balassa Ferenc mentő levelet írt az udvarnak bátyja sértő kifakadásai következtében az Őt sújtó intézkedések ellen. Eckhardt Sándor vélekedése szerint Balassa Ferenc leveleit, kérvényeit Bálint írhatta „fiskálisa és levelezője lett". 1590-1591-ben Balassa Bálint Lengyelországban élt. Vallásos elmélkedéssel töltötte idejét Braniewóban a helyi jezsuita kollégium mellett lakva. Balassa Bálint első lengyelországi tartózkodása erősítette meg a bibliai Dávid király iránti korai rajongásának nyomait. 1594-ben Balassa Bálint Dávid királyt ábrázoló zászló alatt vonul majd az esztergomi csatába. Krakkói napjairól öccsének írt levélben számolt be, s katonai ambíciókat fontolgat, szívesen jönne haza, amennyiben Tatát vagy Palotát kapná tisztségül. 1590. februárjában, 30 éves korában elhunyt Dobó Krisztina. 1591. február 21. Liptó vármegye jelenti Illésházy főispánnak, hogy Balassa Ferenc nem engedte foganatosítani az 1589. október 27-én kelt határozatot, Balassa András beiktatását Liptóújvárba, Hibe város, Verbice, Plostina, Illanovo, Dovalov és Wichodna falvakba. Balassa Ferenc legényeivel Liptószentpéter falunál, a hídon útjukat állta. 1591. szeptember 26. Balassa Bálint és Dobó Krisztina házassága, egybekelése vérfertőző volt, ezért érvénytelennek nyilvánították. (Dobó Krisztina ekkor már halott volt.) 1591. október 21. Elhunyt Balassa András. Halálának hírére Balassa Bálint hazaindult Lengyelországból. Fizetéssel járó tisztséget nem kapott, lókereskedéssel foglalkozott. Úgy jellemezték, hogy társadalmilag és vagyonilag egyre lejjebb sodródott. Lókereskedése nem ítélhető el, mert a korban ez elfogadott tevékenység volt. Pekry Anna pl. gabonával és marhával kereskedett. Ungnád Kristóf és Losonczy Anna több száz hordó bort forgalmazott. 1592. január 21. Balassa Bálint infámia pert indított Losonczy Anna ellen, alapját nem ismerjük. 1592. július. Balassa Ferenc levelet írt Telegdy Pálnak s ebben jól jellemezte Bálint szerelmét: 91