Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXV. (2001)

Történelem - Szvircsek Ferenc: Balassák nyomában a Felvidéken

likavai és lipcsei várak környékén a bányászat „szintén nevezetes lett; a nélkül azonban, hogy ezeknek birtokosai bányaprivilégiumot bírtak volna". Liptó megye területén találjuk Liptóvárat, Óvárat vagy Nagyvárat (Liptovsky Hrad). A királyi vár építése 1262 előtt megkezdődött, mert ebben az évben már állt az Árva vármegyei Malatin s a Liptószentanna község közötti hegyen. Valószínűleg a 15. század végén pusztult el, feltárását az 1970es években kezdték meg.

(28) Likava vidékét a 13. század közepén királyi vadászok, erdőóvók lakták. A területet Donch mester zólyomi ispáncsere útján szerezte meg. A várat 1317 előtt emeltette Rózsahegy szomszédságában, az Árvába vezető utat ellenőrizve. A Szapolyai család birtoklása után 1527-ben Thurzó Elek, majd a király tulajdonába került. 1553-ban Mérey Mihály, majd 1556-ban Báthory András zálogbirtoka lett.

(29) Krusith János korponai kapitány szintén birtokosa volt zálogjogon Likavának. Ő 1580-ban hunyt el. Özvegye, Pálffy Kata, Illésházy István felesége lett, aki a várral együtt a főispáni címet is megkapta 1582-ben. Leánya, Krusith Ilona, Balassa Bálint helyett Ditrichsteini Miksa felesége lett. Likava várának romjai ma a Rózsaheggyel összeépült Likavka falu fölött 637 m magasan láthatók. Fénykorát 1650 körül a Thökölyek idején élte. A kuruc háborúk idején vált rommá.

(30) A történetünkben gyakran előforduló Újvár, Liptóújvár, Hradek, Liptovsky Hrádok birtokához a Balassa ős, Donch mester magánbirtokosának megölése révén jutott. Likavához hasonlóan 1339 után királyi birtok lett.

(31) Eredeti alakjában a diósgyőri vár kisebb mása lehetett a Vág és a Béla folyók öszszefolyásánál. A 15.században félhenger alakban végződő épületszárnyat kapott, s ezzel párhuzamosan még egy hasonló szárnyat s keretben két rövidebb szárnyat építettek hozzá. A 17. században a négyszögletes udvart körülzáró várhoz két ötszögű sarokbástyát és egyemeletes épületszárnyat építettek.

(32) A vár 1433-ig királyi kézen maradt. A huszita harcok idején a terület mozgalmas időszakot élt át. Amikor Késmárkot a husziták megsarcolják, Liptó vármegyébe vonulva, Újvár szomszédságában „Hybbe" felé hurcolják magukkal Gorlicze Ádámot és Brzinai Vladkót, akiket Késmárk városa adott túszul 3000 forintért.

(33) Mátyás 1459-ben a Komorovszkyaknak adta birtokul, majd „gonoszságaikért, féktelenségeikért" tőlük elvéve 1464-ben a Rikolffy család lett a tulajdonosa. 1470-ben Komorovszky Péter visszafoglalta , végigrabolta a vidéket mígnem Mátyás 1474-ben csapataival kiűzte. A husziták kiűzése után Corvin János birtokában volt, majd a Szapolyai család kezén volt 1527-ig. A 16. században Liptóban csak két megerősített vár volt: Likava és Liptóújvár. A megye nyugati végén Likava vára, keleti szélén Liptóújvár sötétlő bástya falai, omladékai a régen letűnt századok történeteiről regélnek. Szapolyai János 1527. szeptember 27-i tokaji és 1528. március 8-i szinai veresége után Hans Katziáner alvezérei sorra foglalták el a felvidéki várakat. (H. Katziáner 1530-1537 között magyarország katonai főparancsnoka volt.) Alvezére, Pekry lajos Likavát és Újvárat 1527-ben foglalta el. 1533-ban a déli végeken harcolt, érdemeiért és elvesztett birtokai kárpótlásaként örökjogon kapta meg Likavát és Újvárat, s egyben Liptó vármegye főispánja lett. Pekry indította el a várak és a várbirtokok különválasztását. Birtoklása idején az eddigi nyugalmas időszakot a panaszok ideje váltotta fel. Ugyanis felkeltette érdeklődését Németlipcse, Rózsahegy és Hibe oppidumok valamint néhány szabad község viszonylagos jómódja. A városok polgárai és Pekry között ellenségeskedés robban ki, hatalmaskodás, túlkapások az italmérési jog elkobzása, törvénytelen munkákkal való megterhelés vált általános jellemzővé. Pekry idején kezdődött meg Hibe kiváltságainak a semmibevétele, a bor és a sörkimérés kisajátítása. Azonban hamarosan rablásért és Szapolyai János támogatásáért Ferdinand lefogatja összeesküvés gyanújával 1537-ben. Csak 1540-ben szabadult, de birtokairól lemondatják és 1545-ben Malatestát ültették Újvár birtokába. Pekry Lajos 1551-ben bekövetkezett halála után a likavai várat a királyi udvar magához vette, özvegye, Báthory Erzsébet megmaradt Újvár birtokában. 1554. május 26-án miután férjhez ment Kerecsényi Lászlóhoz, elhagyta a várat, amit az uralkodó az uradalommal együtt Balassa Jánosnak adta 13 500 forintért zálogjogon 12 év időtartamra. Balassa János folytatta Pekry jogtipró tevékenységét s Hibe panasza ellenére sem adta vissza a sérelmezett jogokat. A vámhelyet - mellyel Balassa Bálint is visszaélt - Pekry helyezte át Dovalóról Hibébe.

(34) Balassa János halála után fiai: Bálint és Ferenc kezén volt Liptóújvár, melynek környékén „mosolygó rétségek és szántóföldek terülnek; odább roppant terjedel75