Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXV. (2001)

Történelem - Szvircsek Ferenc: Balassák nyomában a Felvidéken

Liptó vármegye. J. M. Korabinszky térképe, 1806. hogy a Synk fia I. Detriktől eredő családnak Borsod, Abaúj és Zemplén vármegyékhez tartozó tájat kell eredethelyüknek tartanunk. A család tagjai első királyi birtokadományaikat döntően Borsodban kapják. Címerük is a borsodi vadásznépek ivadékaira utal a bölényfejjel.

(22) A Balassa család egyik ősi fészkének azonban a Nógrád megyei Gyarmat tekinthető 1246-tól. Gyarmat (Balassagyarmat) területe ugyanis 1246-ig a honti várhoz tartozott, s ekkor Csernei Miklós (Balassa ős, Donch mester nagyapja) a liptói területen lévő Újfalu és Palugya birtokaiért csereképpen kapta meg IV. Bélától. 1290-ben már megemlítik a gyarmati (lakó)tornyot, mely fiának, Demeter mesternek a birtokán állt. 1291-ben már Gyarmatnak a templomáról is tudunk. Egy évtizedes Csák Máté birtoklás után 1321-ben nyerték vissza a Balassa-ősök birtokukat és ettől fogva Gyarmat a 19. századig az egyik birtokközpontjukként szerepelt.

(23) A Balassa család a 15. század második felében Nógrádon és Honton kívül Trencsén, Nyitra, Sáros és Zemplén vármegyékben is jelentős birtokokkal rendelkezett. A zólyomi ispáni tisztük 1222-től 1338-ig tartott. Az ispánság első ismert comese a Balassák őse, Detre volt (1222), aki II.András befolyásos emberének számított.

(24) A Detre fia Detrének egyik lányát a Kacsics nemzetségbeli Miklós vette feleségül, s fia Miklós volt az, aki a Vág menti birtokait elcserélte Gyarmat földjéért az Ipoly mentén. A magas politikai méltóságokat betöltő ősök azonban gyakran pártoltak el illetve át egy- egy királyhoz birtokaik gyarapítása érdekében. Detre fia Mikó (Mihály) ág lett az őse a Balassa nevet viselő családnak. Pifkó Péter tanulmánya szerint „minden idejüket a birtokszerzések és visszaszerzések, perek, valamint számukra előnyös házasságkötések" foglalták el. (A késői utód , Balassa Bálint az ősök útját járta cselekedeteiben.) Mikó fia Byter zólyomi és honti ispán ága lett a család továbbéltetője, ugyanis fia Forró Péter, másképpen Kékkői Péter folytatta elődei birtokpolitikáját. Ő kapta vissza I. Károlytól 1323-ban a Csák Máté által megszállt várait: Kékkőt és Gyarmatot. Kékkő (Modry Kamen) a Kürtös-patak mély völgyének északi részén, a Korponai hegyek nyúlványai között fekszik. A város fölött emelkedő sziklaormon Forró Péter nevéhez köthető a vár felépítése. Zolnay szerint 1278-ban említik először, Pálmány Béla kutatásai szerint azonban már 1235-től a Balassa ősök birtokában volt a vár, s évszázadokon át a kezükön is maradt. 1290-ben azonban a király : 71