Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXV. (2001)
Történelem - Dr. Suba János: A magyar-csehszlovák határszakasz határköveinek története 1921–1925
JEGYZETEK: 1. Állam- és jogtudományi enciklopédia I. kötet. Bp. 1980. 391-392.p. 2. Határmegállapító bizottságokat (továbbiakban:- HMB.) a Szövetséges és Társult Hatalmak (az Antant és az USA) hozták létre. Minden HMB biztosokból (akiknek számát és nemzetiségét a békeszerződés határozza meg általánosságban), segédbiztosokból, műszaki személyzetből (a helyszíni munkát végzők), vmint kiszolgáló állományból (térképrajzolók, titkárok, tolmácsok, futárok, sofőrök stb.) állt. Az „érdekelt hatalmak" (amelyek határát az adott HMB megállapítja) segédbiztosainak, műszaki személyzetének és kiszolgáló állományának létszámát maga az adott HMB határozta meg. A „nem érdekelt hatalmak" kiküldötteinek létszáma 1 biztos, 1 tolmács, 1 titkár és 1 segéd-térképrajzoló lehetett. A megállapított létszámot a Nagykövetek Tanácsa (NT) emelhette fel. Takarékossági okból, a NT rendeletére egy biztos több HMB-nak is tagjai lehetett. A NT hozzájárulásával, a különböző hatalmak delegációin kívül minden HMB titkárságot állíthatott fel, amelyet az adott biz. titkára vezetett, s aki mellé külön titkárt rendeltek. A NT 1921.június 21-én jegyzékben rendelte el a HMB-ok felállítását. A HMB-ok „nem érdekelt" tagjai brit, francia., olasz és japán megbízottak és a segédszemélyzet adta. A HMB-ok anyagi ellátását pedig a hadügyminisztérium és a pénzügyminisztérium intézte, de azok a két érdekelt fél területén felváltva, egyforma ideig székeltek. A HMB-ok szavazattöbbséggel hozott döntései az érintett országokra nézve kötelezők voltak. A HMB történetre lásd: „Magyarország határának kitűzése és felmérése 1921-1925 között. (A határmegállapító bizottságok működése)" I -IV. 1-1002 p. 1996. Doktori disszertáció (kézirat.) 3. Ezek a szakaszok azonban nem azonosak a határmegállapítás során kialakított munkaszakaszokkal. Kezdő- és végpontjaikat a trianoni békeszerződés határozta meg, ezek ugyanis azok a pontok, melyeket a békeszerződés névleg megnevez, vagy meghatároz, és ezek között kellett egy vonalat a helyszínen megállapítani. Megkülönböztetésül a munkaszakaszoktól, trianoni szakasznak neveztük el. 4. M-CS HMB ülésének jegyzőkönyve 1921. dec. 9. Magyar Országos levéltár K. szekció: (polgári központi kormányhatóságok levéltára /1867-1945/) (továbbiakban: OL. К.) A MagyarCsehszlovák Határmegállapító Bizottság magyar delegációjának iratai. A M-CS. HMB. általános iratai K. 481. (továbbiakban: К 481.) 5. 838/C-1922. tárgyalások... OL. К 481. 6. 838/C-1922. tárgyalások... OL. К 481. 7. Szilágyi Béla (1876-1964) a magyar geodézia egyik jeles képviselője volt, részt vett az asztrogeodéziai munkákban, alapvonalmérésekben és a felsőrendű háromszögelő hálózat fejlesztésében, sokoldalú tudományos és ismeretterjesztő munkát is folytatott. 1902.-ben szerezte meg mérnöki oklevelét 1902-1904 között az Országos Vízépítési Igazgatóság vízrajzi osztályán dolgozott Pozsonyban. 1904-től átment az Állami Földméréshez, 1909-ben a Háromszögelő Hivatalhoz vezénylik. 1909-ben részt vett a magyar-román határvonal bejárásban és a határőrizeti utak tervezésében. 1910-ben geodéziailag felülvizsgálta a magyar-román határvonalat. 1914-ben már háromszögelő főmérnök. A világháborúban először csapatszolgálatot teljesít, majd 1917-től mint századost a hadifelméréshez vezénylik. 1919-ben visszakerül a pénzügyminisztérium állami földmérési ügyosztályába. 1921-1924. máj. l-ig a M-CS HMB. műszaki delegációját vezette. Utána a pénzügyminisztérium állami földmérési osztályt vezette, majd 1926-ban a földadónyilvántartási és földmérési főosztályának lesz a vezetője. Műszaki téren, különösen az állami földmérés korszerűsítésével, a telepítésügy és a tagosítás fejlesztésével szerzett érdemeiért 1935-ben helyettes államtitkári címmel és jelleggel tüntették ki. 1937-ben vonult nyugalomba. 1945. után az Eötvös Lóránd Geofizikai Intézet tudományos munkatársaként háromszögelési és asztrogeodéziai méréseket végzett és gravitációs számításokkal foglalkozott. 1957-ben nyugalomba vonult. Életútjáról részletesebben :Geodéziai Közlöny. 1937. 11-12-sz. 48