Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXV. (2001)

Történelem - Dr. Suba János: A magyar-csehszlovák határszakasz határköveinek története 1921–1925

előtt a határt már áttették a kijelölt határszakaszra. Ez pedig Susánál volt. A békeszerződés a határ egy szakaszán vizválasztó vonalat írt elő (Gömör megyében Susa községnél Bánrévétől délnyugatra). A demarkációs vonal ettől eltért és Susa községtől délre haladt, azaz a békeszerződés szerinti Magyarországhoz tartozó községet Csehszlovákiához csatolta. Amikor a HMB ezen a szakaszon a határt megállapította, a magyar delegáció azonnal kérte ennek a községnek a tényleges és mielőbbi visszacsatolását. A HMB úgy döntött, hogy Susa községnél a demarkációs vonalat a kikövezés befejeztével a megállapított határvonalra tegyék át, és rekompenzációként a csehszlovák delegáció kérésére Antonienhofnál (Pozsonytól délre) is a megszavazott és a kikövezett határvonal képezze az új demarkációs vonalat. A demarkációs vonal áttétele ezen a szakaszon 1922. október 20-án történt meg. A magyar delegáció több ízben javasolta, hogy egyes helyeken - amelyek fontossága egyik vagy másik állam számára fontos - rekompenzációs alapon a demarkációs vonal eltolása történjen meg. A csehszlovák delegáció vonakodásai miatt ezek a javaslatok csak javaslatok maradtak. A demarkációs vonal eltolásának végrehajtása A. Az eltolási művelet irányelvei a következők voltak: 1. legnagyobb gyorsasággal és megszakítás nélkül, 2. minden határszakaszon egyidejűleg és külön történik, 3. ahol a folyó által mozgó határ van kijelölve, ott a jelenlegi demarkációs vonal marad továbbra is érvényben, Tehát a Duna, az Ipoly és a Tisza határszakaszok kiesnek. 4. az érdekelt hatóságokat (politikai, közigazgatási, pénzügyi, katonai, csendőri) a delegációk közvetlenül értesítik. 5. tárgyalási nyelv a német, 6. a jegyzőkönyveket azonban a két ország hivatalos nyelvén kell felvenni, magyar és szlovák azonos szöveggel, és egy példányban a magyar delegációhoz beküldeni, akkor is ha az adott szakasz eltolását a csehszlovák megbízottak végzik. 7. a demarkációs vonal eltolásáról felvett jegyzőkönyveknek a következőket kell hogy tartalmazzák: a résztvevők nevét beosztását, a működés ideje és helye, az új demarkációs vonal menetének elismerése a megjelentek részéről, azon szakaszok felsorolása ahol a határbejárást lefolytatták a jelenlévők nevével, az objektumok átvételének illetve átadásának elismerése, az új demarkációs vonal életbelépésének pontos időpontja (elvileg a jegyzőkönyv lezárásának időpontja), az új demarkációs vonallal összefüggésben lévő különleges javaslatok, vagy szükségszerinti időleges megállapodások. A delegáció képviselője minden szakaszban (ahol a csehszlovák delegáció van megbízva ott is) ismertette magyar nyelven az összejövetel célját, és felkérte a megjelenteket, hogy egész idő alatt legyenek jelen. A demarkációs vonal bejárását úgy csinálták, hogy két nap alatt végezzenek, és a második napon a jegyzőkönyveket lezárják. A bejárásnál figyelemmel voltak arra, hogy a kikövezés menetét és módszerét különleges - közös utak, útkereszteződések stb. - esetekben a jelenlévők megismerjék. A delegációk értesítették a helyi közigazgatási-katonai hatóságokat, a találkozás idejéről, helyéről és arról, hogy a bejárásnál a résztvevőket az új demarkációs vonal elérésében ne akadályozzák. Minden szakaszban a jelenlévők tudomására hozták, azt az időpontot, amikor az új demarkációs vonal életbe lép. A váratlan eseményekkel kapcsolatban azt az utasítást adták, hogy a demarkációs vonal eltolása semmilyen körülmények között haladást nem szenvedhet, és mindig a magyar érdekeket kell szem előtt tartani. A csehszlovák szakaszmérnökök is hasonló tartalmú utasításokat kaptak a delegációjuktól. A határszakaszokat a csehszlovák delegációval úgy osztották be, hogy megfeleljen az egyes határbizottsági szakaszoknak, és a határmérnökök munkaszakaszai képezték az egységeket. Ezekben pa45