Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXV. (2001)

Természettudomány - Dr. Hír János: Új középső miocén rágcsálófaunák Észak-Magyarországról

23. ábra: Néhány európai Miodyromys M 1-2 zápfog hosszúság és szélesség adatainak szórásdiagramja + ° 1,30 1,40 1,50 1,60 1,70 1,80 Magyarázat: 1: M. aegercii, Sandelzhausen M2, MAYR (1979) adatai alapján 2: M. aegercii, Sandelzhausen Ml, MAYR (1979) adatai alapján 3: M. aegercü, Sansan, M 1-2, BAUDELOT (1972) adatai alapján 4: M. aegercü, Sámsonháza 0 5: M. aegercü, Sámsonháza Ш 6: M. sp., Sámsonháza Ш 7. M. aegercyü, Luc -sur -Orbieu, A GUELAR (1980) adatai alapján Miodyromys aegercii Miodyromys sp. kisebb nagyobb 7/18 8/13 2/18 9/13 15/18muster2 6/13 muster 4 méretek (23. ábra) anteroloph-protoloph kapcsolat: posterior extra redő domináns morfotípus MAYR (1979) szerint Ezek a különbségek aligha magyarázhatók pusztán a Ml és a M2 zápfogak pozícionális eltérésével, mivel az irodalomból ismert egyéb Miodyromys populációk esetében, pl. Sandelzhausen (MAYR 1972), Vermes 1-2 (ENGESSER et al 1981) Puttenhausen (WU 1990) hasonlóan jelentős különbségeket nem találtak egy faj Ml és M2 zápfogai között.. A nagyobb termetű Miodyromys sp. rendszertani helyzete bizonytalan. Egy hasonló méretű M2 zápfogat közölt (AGUILAR 1980, Pl. 4., fig. 8.) a franciaországi Luc-sur-Orbieu-ből és M. aegercii-ként határozta meg. Família: Eomyidae DEPERÉT et DOUXAMI, 1902 Genus: Eomyops ENGESSER, 1979 Eomyops oppligeri ENGESSER, 1990 25., 26., 28. ábrák A faj egyaránt előfordul Mátraszőlős 2. (ÍM 1-2: 0.74 x 0.83, 2ml-2: 0.77 x 0.77, 0.8 x 0.81), valamint Felsőtárkány 3/2. anyagában (lml: 0.87 x 0.76, lm2: 0.87 x 0.85). A régi gyűjtésű felsőtárkányi 228