Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXV. (2001)
Történelem - Zólyomi József: Nógrád megyei malombérleti szerződések a 19. század közepéről
a vizek szabad lefolyásának aljában akadályul álló rőzsegát alkalmazásával nyervén meg életét, ezért e víznek árjait czélszerüen és biztosan kezelni nem lehet." (5 J Az Ipolyon található tarnóci (Ipolytarnóc) malom megvizsgálásakor azt tapasztalta, hogy „...a malom fő 1 láb 6 hüvelykel magasabbra emeltetett, a malom bár zúgóval vagyon ellátva, de ez is csak három öl szélességű lévén, nagyobb vízáradás alkalmával a víznek csak egy része férhetvén el, kiöntéseket okoz, s a felette lévő víz medrét be iszapolja... ezért a malomfő, s ezzel zsilipjei egy láb s 5 hüvelykel alább szállítasson, a zúgó pedig még három öllel szélesíttessen." (5I) A szécsényi Szentlélek patakon lévő két malomról az alábbiakat jelentette: „ A kérdéses Szentlélek pataki völgyön épített egy alul és egy felülcsapó malmok kártékony csatorna vonalait vizsgálat alá vévén, azonnal világosan előtűnt, miként főleg a felső malom csatornába az anyaárokból vizetfogó és emelő malomgát az egész folyam szélességében a környező partok magasságáig terjedvén, okszerűtlen építésével most már az következett be, hogy az anyafolyó már megszűnt folyam lenni, hanem minden víz - többnyire az őrlővíz csatornába erőszakoltatásával - a malomárkon folynak alá, az anyaárokba csak és egyedül akkor juthatván víz ha a folyam partjainak meghágásával a kérdéses völgyek vízáradásokkal boríttatik el kártékonyán." (52) A folyók, patakok fő medrének rőzsegátakkal történő elzárása, az ebből kiágazó, majd a malom után oda visszatérő szűk vízvezető csatornák építése a megye déli részén is a rétek elöntéséhez, használhatatlanná tételéhez vezettek. A Szuha patakra épült csecsei malom töltése miatt, az ecsegiek rétje gyakran került víz alá. A megye hatóságához küldött beadványukban is ezt tették szóvá 1850-ben. „Számtalanszor folyamodtunk már a Tekintetes Megyénkhez, hogy a Csecsei malom töltése által okozni szokott kárvallásainkat orvosolná. Ecseghi határunkon lévén e töltés a vízárt feltartja, kiöntéseket okoz, melly rétjeinken szénánkat évenkint be önti, mint a folyó év s havi 23-án is a mennyi kárt okozott, egyenkint több adózóknak is, de különösen a községi rétet és mellette a szomszéd Csecsei község rétjét egészen be öntötte....Ött évig sem hoz be a malom annyi hasznot kevés számú birtokosainak, mint egy évben a két helység sok szegényei károkat szenvedünk miatta." (53) Az egyre több kárt okozó vízimalmok lebontása már a 19. század első felében megkezdődött. Hont megye Ipoly szabályozási rendeletére, az 1830-as években, Dejtár, Patak község malmait bontották le, melyek pedig egyenként 248 kila rozs bevételt hoztak évente. Az egyre inkább gazdaságtalan, a rétek termését, házak állagát veszélyeztető vízimalmok „levágatása" az 1850-es évek után gyorsult fel. Balassagyarmaton a Kishíd alatti, négy vízikerékre járó alsó malom maradványai 1873-ban még látszódtak: a molnár lakása a most Kapor testvérek háza volt, az utcáról való bejáratnál a malomkő most is a földbe mélyítve van. A malom gátja cölöpjeinek tönkjei még kiállnak a vízből" - olvashatjuk a szemtanú leírásában. A város tulajdonában lévő felső malmot Augusztin András építette a 18. század végén, mely 1873-ban még állt/ ' Az 1950-es évektől végzett gyűjtőútjainkon csak a hasznosi és a nógrádsápi vízimalmok maradványait láthattuk. Az ekkor megkérdezett idős emberek mindegyike emlékezett a faluja határában működő vízi- és szárazmalmokra, de a gyűjtés időpontjában már csak egykori helyüket tudták megmutatni. 8. Malombérleti szerződések Az Ipoly folyón lévő Szécsény-Halászi malom szerződése 1842-ből Haszonbéri Szerződés Mi szerint Szétsény Halászi határban fekvő Méltóságos Gróff Ráday László jussán, jelenleg engemet illető Ipolyi ött kerekű vízi malmot Vancsó János molnár mesternek Kilentz egymás után következő Esztendőkre, vagyis az 1842-ik évi Szent György naptul az 1851-dik Évi Sz. György napig, haszonbérbe bocsájtottam az alább megírt feltételek melett, úgy mint: 1-ször Kezdődik a haszonbér folyó 1842-dik évi április 24-dik napján Kilentz egymás után következő Évekre az az 1851-dik Évi április 24-dik napjáig. 2-szor A mik eddig használására meg hagyattak ezen túl is, a Kilentz Évek lefolyásokig a molnár mes127
