Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXV. (2001)

Történelem - Zólyomi József: Nógrád megyei malombérleti szerződések a 19. század közepéről

a vizek szabad lefolyásának aljában akadályul álló rőzsegát alkalmazásával nyervén meg életét, ezért e víznek árjait czélszerüen és biztosan kezelni nem lehet." (5 J Az Ipolyon található tarnóci (Ipolytarnóc) malom megvizsgálásakor azt tapasztalta, hogy „...a malom fő 1 láb 6 hüvelykel magasabbra emeltetett, a malom bár zúgóval vagyon ellátva, de ez is csak három öl szélességű lévén, nagyobb vízáradás alkal­mával a víznek csak egy része férhetvén el, kiöntéseket okoz, s a felette lévő víz medrét be iszapolja... ezért a malomfő, s ezzel zsilipjei egy láb s 5 hüvelykel alább szállítasson, a zúgó pedig még három öl­lel szélesíttessen." (5I) A szécsényi Szentlélek patakon lévő két malomról az alábbiakat jelentette: „ A kérdéses Szentlélek pataki völgyön épített egy alul és egy felülcsapó malmok kártékony csatorna vona­lait vizsgálat alá vévén, azonnal világosan előtűnt, miként főleg a felső malom csatornába az anyaárok­ból vizetfogó és emelő malomgát az egész folyam szélességében a környező partok magasságáig terjed­vén, okszerűtlen építésével most már az következett be, hogy az anyafolyó már megszűnt folyam len­ni, hanem minden víz - többnyire az őrlővíz csatornába erőszakoltatásával - a malomárkon folynak alá, az anyaárokba csak és egyedül akkor juthatván víz ha a folyam partjainak meghágásával a kérdé­ses völgyek vízáradásokkal boríttatik el kártékonyán." (52) A folyók, patakok fő medrének rőzsegátak­kal történő elzárása, az ebből kiágazó, majd a malom után oda visszatérő szűk vízvezető csatornák épí­tése a megye déli részén is a rétek elöntéséhez, használhatatlanná tételéhez vezettek. A Szuha patakra épült csecsei malom töltése miatt, az ecsegiek rétje gyakran került víz alá. A megye hatóságához kül­dött beadványukban is ezt tették szóvá 1850-ben. „Számtalanszor folyamodtunk már a Tekintetes Megyénkhez, hogy a Csecsei malom töltése által okozni szokott kárvallásainkat orvosolná. Ecseghi ha­tárunkon lévén e töltés a vízárt feltartja, kiöntéseket okoz, melly rétjeinken szénánkat évenkint be ön­ti, mint a folyó év s havi 23-án is a mennyi kárt okozott, egyenkint több adózóknak is, de különösen a községi rétet és mellette a szomszéd Csecsei község rétjét egészen be öntötte....Ött évig sem hoz be a malom annyi hasznot kevés számú birtokosainak, mint egy évben a két helység sok szegényei károkat szenvedünk miatta." (53) Az egyre több kárt okozó vízimalmok lebontása már a 19. század első felében megkezdődött. Hont megye Ipoly szabályozási rendeletére, az 1830-as években, Dejtár, Patak község malmait bontot­ták le, melyek pedig egyenként 248 kila rozs bevételt hoztak évente. Az egyre inkább gazdaságtalan, a rétek termését, házak állagát veszélyeztető vízimalmok „levágatása" az 1850-es évek után gyorsult fel. Balassagyarmaton a Kishíd alatti, négy vízikerékre járó alsó malom maradványai 1873-ban még látszód­tak: a molnár lakása a most Kapor testvérek háza volt, az utcáról való bejáratnál a malomkő most is a földbe mélyítve van. A malom gátja cölöpjeinek tönkjei még kiállnak a vízből" - olvashatjuk a szemtanú leírásában. A város tulajdonában lévő felső malmot Augusztin András építette a 18. század végén, mely 1873-ban még állt/ ' Az 1950-es évektől végzett gyűjtőútjainkon csak a hasznosi és a nógrádsápi vízimalmok marad­ványait láthattuk. Az ekkor megkérdezett idős emberek mindegyike emlékezett a faluja határában mű­ködő vízi- és szárazmalmokra, de a gyűjtés időpontjában már csak egykori helyüket tudták megmutat­ni. 8. Malombérleti szerződések Az Ipoly folyón lévő Szécsény-Halászi malom szerződése 1842-ből Haszonbéri Szerződés Mi szerint Szétsény Halászi határban fekvő Méltóságos Gróff Ráday László jussán, jelenleg en­gemet illető Ipolyi ött kerekű vízi malmot Vancsó János molnár mesternek Kilentz egymás után követ­kező Esztendőkre, vagyis az 1842-ik évi Szent György naptul az 1851-dik Évi Sz. György napig, haszon­bérbe bocsájtottam az alább megírt feltételek melett, úgy mint: 1-ször Kezdődik a haszonbér folyó 1842-dik évi április 24-dik napján Kilentz egymás után következő Évekre az az 1851-dik Évi április 24-dik napjáig. 2-szor A mik eddig használására meg hagyattak ezen túl is, a Kilentz Évek lefolyásokig a molnár mes­127

Next

/
Oldalképek
Tartalom