Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIV. (2000)

Tanulmányok - Történelem - Tóth Tamás: A városfejlődés két útja Nógrád megyében: Balassagyarmat és Losonc a XIX-XX. század fordulóján I.

galma volt jelentős, és itt cseréltek gazdát a kisipar, a kézművesek termékei. Mikszáth így tárja elénk a régi vásárok forgatagát: „Az országúton szekér szekeret ér sűrűn, közbül vagy útszélen gyalog mennek festői tarkaságban emberek és állatok. Tótok a messze falvakból, magyarok a környékről... Ez az elevenség sehol sem ér véget, ameddig csak be lehet látni. Éles szem még messze a gyarmati szőlők alatt is megfigyelheti a vásári pezsgést, igaz, hogy kicsinyítve. Egy szürke szalag az egész, s azon valami mozgó bogarak vagy rögök".^ A városiasodás és a gazdaság, a kereskedelem szempontjából már nem ezek az egyre inkább jelentőségüket vesztő országos és helyi vásárok fontosak. Célravezetőbb a két település pénzintézeti mutatóit vizsgálni. Beluszky által vizsgált ötven legnagyobb pénzintézeti vagyonnal rendelkező város között találjuk Balassagyarmatot is a századfordulón. Az egy lakosra jutó pénzintézeti vagyon terén a középmezőny élén állt. Losonc neve nem szerepel ebben az összeállításban.

(30) A Statisztikai Közlemények Új sorozatának 35. kötete községekre lebontva tartalmazza a pénzintézetek tíz évvel későbbi, 1909-es adatait, így erre az évre nem kell azokat külön-külön az éves jelentésekből egyenként kikeresni/

31 ^ Balassagyarmaton ekkor három bank működöt: 1. Balassagyarmati Népbank Rt. 2. Balassagyarmati Takarék és Hitelintézet 3. Balassagyarmati Takarékpénztár Losoncon négyet említ a statisztika: 1. Általános Bank Rt. 2. Losonczi Ipari és Kereskedelmi Bank 3. Losonczi Takarék és Hitelbank Rt. 4. Nógrádmegyei Népbank Rt. 1872-es alapítással (1872) (1867) (1909) (1905) (1873) (1872) Mind a hét pénzintézet helyi alapítású, a Balassagyarmati Takarékpénztár és a Losonczi Takarék és Hitelbank Rt. az Osztrák-Magyar Bank mellékhelyeként is funkcionált. Az arányok érzékeléséhez elegendő csak a pénzintézetek településenkénti összesített adataival dolgozni. Ezer koronákban Befizetett részvénytőke Tartalékalapok Takarék és egyéb betétek Előlegek, kölcsönök, hitelezők Nyereség Egyéb tételek Összesen Gyarmat 1800 1123 11219 2952 339 497 17930 Losonc 1422 336 12306 561 189 454 15268 Balassagyarmat három pénzintézete nagyobb forgalmat bonyolított, mint a négy losonci, a nagyobb nyereség, pedig magasabb osztalékot ígért részvényeseinek. Losonc felzárkózása itt abban érzékelhető, hogy területén két újonnan alakult bank is működött. A pénzintézet alapítási kedv országosan is fellendül: a század első öt évében 96 vidéki pénzintézet alakult/ } Gyarmat előnyösebb helyzetéhez nagyban hozzájárult megyeszékhely státusza, a városban működő intézmények, hivatalok forgalma. Az itt szerzett előny a másik oldalon negatívumokat is takar. Közismert tény, hogy a tőkeszegény magyar gazdaság fejlesztésébe a pénzintézetek - az európai átlagot messze meghaladó mértékben kapcsolódtak be. Balassagyarmaton nagyobb aktivitásuk az alacsonyabb helyi tőkefelhalmozásnak, a lakosok és a vállalkozók szerényebb anyagi lehetőségeinek, tehát fokozottabb hiteligényének is betudható. A losonci nagyvállalatok pedig jelentősebb pénzügyi tranzakcióikat a budapesti bankoknál bonyolították le, mint ahogy nagyobb kölcsönökért oda fordultak a települések is. Nem csak a gyarmati vállalkozók anyagi lehetőségei voltak szerényebbek, a város bevételeit, vagyonát vizsgálva is megállja helyét ez a kijelentés: Balassagyarmat 1908-ban 166 621 K rendes éves bevétellel számolt - ami a nagyközségek között igen magasnak mondható, de Losonc 506 830 K-a mellett igen szerénynek tűnik/

331 A nyers adatnál többet mond ha megvizsgáljuk a rendes bevételek összetételét is. Az 1908-as községi összeírás ugyan nem jelzi külön a kölcsönökből származó rendkívüli be69