Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIV. (2000)

Tanulmányok - Történelem - Szvircsek Ferenc: A védőszentek kultusza a nógrádi bányavidéken

JEGYZETEK 1. A Bányász. 1938. szeptember. 2. NTM. Adattár: 1700-74. 3. Nist a régi római Naissust 1072-ben Salamon (1052-.1087) magyar király (1063-1074) és Géza herceg (1040, 1077) a későbbi magyar király csapatai elfoglalták, lakosait megsarcolták. A város egyik templomában feküdt caesareai Procopius vértanú teste, kit a görög egyházakban Szent Demeterrel (thessalonikai Szent Demeter, IV. század elején szenvedett vértanúságot, a görög egyház leghíresebb szentje) szinte azonos tisztelet övezett. A magyar csapatok Prokop kezét mint „karereklyét" elhozták és a szávaszentdemeteri görög monostornak ajándékozták. A szent keze csupán 1164-ben került vissza Nisbe. Prokop ünnepnapjának ekkoriban július 18-a számított, ugyanis 1167-ben „Szent Prokop napján, július 18-án" indult a görög sereg a magyarokkal megütközni, írta Pauler Gyula. A cseh Szent Prokopról 1260-ból van adatunk, amikor IV. Béla és II. Ottokár csapatai a morvamezei csatában megütköztek. A hagyomány szerint egy sebesült cseh katona látta csapataik felett lebegni szentjeik között Prokopot. Pauler így írt az eseményről: „A csehek, németek ugyan most nagyon el voltak bízva, hiszen, mint a csehek mondták, országuk védőszentjei - Vencel, Adalbert, Prokopius - ott lebegtek ..." a sereg felett. In: Pauler Gyula: A magyar nemzet története az Árpád-házi királyok alatt. Bp. 1899. Hasonmás kiadás 1984. 1. 120-121., 304., 314. o. II. 239. o. Sándor Rudolf: Hiedelmek és szokások a salgótarjáni medencében. NTM. BK. Gysz: 243. 41. o. Magyarország története. 1/1. Bp. 1984. 880. o. Az egyház szentjei. Szert: Radó Polikarp. O. S. B. Palladis. Rt. Bp. 1943. 82. o. H. Sachs - E. Badstübner - H. Neumann: Christliche Ikonografie in Stichworten. Leipzig. 1973. Zsibovics Ferenc: Szentek élete. II. Eger, 1863. 237. o. 4. A Munka 1923. június 30., 1923. július 7., július 14. Salgótarjáni Hírlap. 1908. július 12. Mohai István: Emlékek 45 év távlatából. In: A Bányász. 1938. március. 3. o. 5. NTM. Adattár. 978-70. Sándor Rudolf: Bányász hiedelmek és szokások. 8-9. o. NTM. Adattár. 583-68. Kazár. 1967. NTM. Adattár. 2098-78. Muczcr Mariann - Schmidt Márta - Szűcs Valéria: Nógrád megyei bányászok babonás hiedelmei és szokásai. 8-9. o. (A témához kapcsolódó egyéb szórványos adatok olvashatók még: NTM. Adattár 1276-71., 1438-73., 1880-75., 1700-74., 516-68., 514-68., 523-68., 594-68., 598-68., 636-6X., 1386-78., 115071., 1154-71., 1155-71.) 6. Salgótarjáni Lapok. 1905. július 9., 1907. július 7. 7. A Bánya. 1910. július 7. 8. Salgótarján és Vidéke. 1913. július 12. 9. Belitzky János: Schmidt bányaigazgató levelei 1918-1920. In: Nógrád Megyei Múzeumi Füzetek. 4. sz. Salgótarján. 1964. 88-89. o. 10. NML. XI. 5. 19. d. Körözvény. 1922. június 22., Értesítés. 1922. június 22. 11. A Munka. 1923. július 8. A Bányász. 1923. július 14. 12. NML. XI. 5. 25. d. 33/2. 1925. július 9. Munkás Szó. 1947. július 6. 13. Molnár László: Szent Borbála kultusza az európai bányászattörténeti műalkotások tükrében. In: Bányászati és Kohászati Lapok. 1990. 9-10. sz. 631-643. o. (A továbbiakban BKL) Bircher Erzsébet: Szent Borbála tisztelete az európai bányászatban. In: BKL. 1990. 9-10. sz. 628630. o. 60