Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIV. (2000)
Tanulmányok - Történelem - Horváth István: A szabálytalan ember. Gróf Forgách Simon (1669-1730) kuructábornok tanulságos életpályájának összefoglalása
Forgách és Nógrád A Forgách család - mint ahogy szólottunk róla - kiterjedt birtokai, közéleti súlya révén többszörösen érdekelt volt Nógrádban. Forgách Simon kezdetben Gácson, később a Vág völgyében lévő Galgócon rendezte be a családi fészket. Birtokai közül többször, többet is elzálogosított, de a somoskői területtől csak a királyi vagyonelkobzás fosztotta meg/ 40 ' 1705-ben megkezdődtek az országgyűlés előkészületei. Az országos hadi helyzet és a belpolitikai viszonyok következtében Szécsényre esett a fejedelem választása. Rákóczi minden megyének küldött meghívókat - az a magyar valóságból következett, hogy többnyire csak az északi megyék küldöttei érkeztek meg - és úgy döntött, hogy elhívatta „Erdélyből Forgách tábornokot, hogy neki se legyen panasza"/ 41 ' Feltehetőleg a meghívást az is erősítette, hogy lényegében a Forgách birtokon került sor az eseményre. Az országos fórumot nagy pompával nyitották meg. Kajali Pál a katonaságra hivatkozva terjesztette elő Rákóczi országfői méltóságra javasolt tervét. Az országgyűlésen a katonaság legjobb vezérei is ott voltak. Gyürky Pál, Forgách Simon tábornok, Galambos Ferenc szatmári kapitány, Berthoty Ferenc kassai kapitány többé kevésbé Rádayék pártján álltak, ehhez a csoporthoz tartoztak/ 42 ' 1705. szeptember 18-19-én Bercsényi, Forgách, Esterházy valamennyi jelenlévő főúr, tiszt, méltóság megesküdött, hogy megtartanak mindent, amit a „confoederalt magyarok végeznek"/ 43 ' Az új államban létkérdés volt, hogy a hadsereget a központi hatalom támaszává alakítsák át. Forgách a Katonai Törvénykönyv vitájában nagy aktivitással vett részt. Zrínyi nyomdokain haladva a hadsereg belső fegyelmének erősítését szorgalmazta/ ' A sok megtárgyalt és megtárgyalandó javaslat között a katonaügyekben és az ország irányításában is első testület, a huszonnégy tagú szenátus megválasztása jelentős eredménye volt a Rákóczi pártján állt rendeknek. E testületben a központi hatalom politikai bázisát erősítette, hogy a nógrádi Gyürky Pál neve mellett a főrendek sorában Forgách Simont is ott találtuk/ 45 ' Az 1705. szeptember 12 - október 3. között megtartott szécsényi országgyűlésen történtek azt igazolták, hogy ekkorra Rákóczi feltétlen hívévé vált, akit „országfőként" tisztelt/ 46) A nógrádi nemesség vonakodott a felkelés mellé állni. 1703. augusztusában vette kezdetét a nemesek szervezkedése a „paraszt lázadókkal szemben. Losoncon kezdtek gyülekezni, és miután I. Lipót (1658-1705) elengedte a vármegye adóját, a gyülekezők hűek maradtak a királyhoz. Az 1703. szeptember 4-i gácsi gyűlésükön úgy határoztak, hogy a nemesség családostul húzódjék Gács és Kékkő várába. Ekkor Forgách Simon császári tábornoktól 50 hajdút kértek Gács védelmére, mivel 320 nemesi felkelő beszorult a várba/ 47 ' Ebből a helyzetükből csak úgy láttak kitörést, hogy 1703. október 15-én, - kelletlenül - hűségesküt tettek Rákóczinak/ 48 ' Rákóczi 1706 tavaszán ismét Nógrádban járt. Ekkor csapataival vonult át a megyén. Ismét Szécsényben szállt meg, és ekkor értesülhetett a megyei tisztújító közgyűlés előkészületeiről és annak irányításával és lebonyolításával Forgách Simont bízta meg. A megye a május 6-án kelt levelében más fejedelmi biztost kért, amelyet Rákóczi nem teljesített. Tudott, hogy ekkor Forgách Simon testvére, Ádám volt Nógrád főispánja. így valószínű, hogy a kuruc tábornok nem nagy lelkesedéssel gondolt e feladatra. Mégis meglepődhetett a megyei rendek személyét elutasító magatartásán. Megbántódásának - és egyben a közgyűlésen megjelentek lebecsülésének - úgy adott nyilvánosságot, hogy maga helyett titkárát, Ziska Ferencet küldte el a tisztújító közgyűlésre/ 49 ' Ez az epizód is jelezhette, Forgách Simon és a megyei urak viszonya közel sem volt harmonikus. A széles látókörű főúr és a Rákóczihoz csak némi habozást követően csatlakozott megyei hatalmasságok nem találtak közös hangot. Az akkor már a világ megújításán fáradozó, de az e tájról származó Forgách, és a megyei nemesség hűvös viszonya tartósan fennmaradt. 18
