Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIV. (2000)
Tanulmányok - Történelem - Horváth István: A szabálytalan ember. Gróf Forgách Simon (1669-1730) kuructábornok tanulságos életpályájának összefoglalása
A tudós katona Forgách Simonnak nem volt jó véleménye a kurucok hadi teljesítményéről. Nehezen tudta elfogadni a nem reguláris alakulatok harci és harc utáni állapotát. Számára érthetetlen volt, hogy akár győztes, akár vesztes csatát követően a hadviselt nép szétszéledt: vagy a hadizsákmányt vitte haza azért, vagy otthoni, más elfoglaltsága miatt kellett újra toborozni őket. Ebben megegyezett véleménye Rákócziéval, aki tarthatatlannak minősítette, hogy „különösen a kezdetben lehetetlen volt megakadályozni bármely haditény után a hadak szétoszlását. Ha az ütközet szerencsés volt, hazatértek a hadizsákmánynyal, ha szerencsétlen ugyancsak hazatértek családjuk megvígasztalására." t32) A haditudomány már a kurucokhoz kerülését megelőző időben is foglalkoztatta Forgáchot. 1690ben írta első ilyen tartalmú művét Projektum (Tervezet) címmel, amelyben a török elleni hadviselés során megélt, saját tapasztalatait és tennivalóit foglalta össze. 1705-ben, már kuructábornokként hat fejezetből álló Emlékiratot adott át Rákóczinak, amelyben a kurucok haditevékenységével összefüggő megítéléseit írta le. (33) A megoldáson töprengve ismerte meg kéziratban Zrínyi Miklós törekvéseit, írásait, és teljességgel a hatásuk alá került. Különösen a Török áfium ellen való orvosság váltott ki maradandó élményt. Lemásolta és csataszünetben is azt olvasta. Saját költségén - 1705-ben - Symbolum... címmel kinyomtatta. A kiadás színhelyeit tekintve némi bizonytalanság tapasztalható. Korábbi feldolgozások írói úgy vélték Medgyesen, vagy Bártfán jelent meg e fontos mű/ 34J a legújabban megjelent írások szerint Kolozsvárott „Tótfalusi Kis Miklós betűivel" nyomtatta ki. (35 ^ Ő volt az, aki Rákóczival megismertette a művet. Ennek is tulajdonítható, hogy Rákóczi még jobban meggyőződött a hadsereg szervezésében vállalt célkitűzéseinek helyességében. Ezt követő intézkedéseiben felismerhető Zrínyi hatása. Forgách Rákóczival együtt - korát megelőzően hangsúlyozta a gyalogság fontosságát, és nem értett egyet tisztjeivel, akik megvetették a gyalogos szolgálatot. (36) Szinte önálló dolgozatként kell értékelnünk a Zrínyi műhöz Forgách által írt előszót, amelyet Rákóczinak ajánlott. Az első soraiban azzal indokolta a mű megjelentetését, miszerint „már oly nyomorult sorsra jutott a szegény árva magyar nemzet, hogy senki a hadakozásról, annak módjáról, és hadi disciplináról nem is gondolhatott, sőt arról álmodozni sem merészlett, magát idegen nemzet oltalma alá vetvén". További okként - mondandóját kifejezetten Rákóczihoz címezve - azt rögzítette Forgách: „fegyverre kelnünk szabadságunk lőtt hatalmunk: de Nagyságod az, aki a Nagyméltóságú Bánnak vére lévén, nemcsak igyekszik a jó militaris disciplinât behozni, sőt parancsolja máris". Azt kérte Rákóczitól, és remélte annak bekövetkeztét, hogy „ezen mi magyar nemzetünket a pogány (török) módra szokott hadakozástól elszoktassa, a szófogadást szívére tapassza, aki által a hadi jó rend és disciplina helyreállíttatik. Mely által.., az idegen nemzet igájától megszabadítja". Forgách irattára nagyon gazdag, és forrásfajtákat tekintve is többrétegű. Az azt feltáró Thaly Kálmán a szerző lelkialkatára nézve is hangsúlyozza azokat a „csattanós közmondásokat", példabeszédeket, bibliai idézeteket magában foglaló terjedelmes gyűjtemény fontosságát. Irodalmi ismereteinek gazdagságát jelezte a fogsága alatt elolvasott művek megőrzött jegyzéke. Témája szerint változatos, amely azt igazolta, hogy Forgáchnak a nehéz évek alatt, az olvasás élményét hangsúlyosan a vallásos művek jelentették. Kempis Tamás írásai mellett a Biblia, Jézus életéről írt könyvek, Illyés István katekizmusa adja a nyomatékát állításunknak. Emellett Marcus Aurelius, és ma már kevéssé ismert szerzők által írt hadtudományi művek, német és francia szótárak, a családja - a Forgách és az Esterházy család - történetét taglaló feldolgozások, a magyarok történetéről, a szentek életéről - Szent Ignác, a lengyel szent Stanislav Kostkac - írottak, vagyis véleményem szerint változatos tematikájú, széles érdeklődést mutató művek jelentették Forgách számára a frissítő olvasmányélményt. A más nyelven írott könyvekben olvasható ismeret megértése nem jelentett gondot számára, hiszen latinul, németül, franciául, lengyelül, valamint a „Galgóc vidéki tótok" nyelvén kiválóan értett és beszélt. 16
