Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIV. (2000)
Tanulmányok - Néprajz - Lengyel Ágnes - Limbacher Gábor: Magyarok Nagyasszonya ábrázolása és népi kultusza a Palócföldön
gombán kiadott, Mária énekeket tartalmazó kiadványokban. Az 1885-ben kiadott Rózsafüzér királynéja arany ABC-je nyomtatványban is „országunk asszonya" invokációra találunk. Az ekkortájt megjelent Nagyboldogasszony-énekfüzetben a „Szűz Mária mennybemenetelére igen szép ének" befejező versszakai nemzeti jelentést kaptak: „A Szent István jobb kezeért / A magyarok seregeért, / Országunk királynéja / Légy asszonyunk Mária." stb. (81 ^ A honfoflalás millenniumára jelent meg az „Ezredéves hazánk imája a mindenkor segítő és győzhetetlen szűz Máriához" című egylapos nyomtatvány. Már a világháború időszakát jelezheti Orosz István füzete „Ima a sebesültek- és foglyokért, Jézus szent Szivéhez. A bold. Szűz Mária, magyarok Nagyasszonyához legszebb új énekek, szent rózsafüzér és ima háború idején" címmel. A válságos időszakot a Máriához folyamodó ponyvanyomtatványok alig áttekinthető sokasága jellemzi/ ^ A világháború elvesztése és a trianoni döntés hatására a vallásos ponyván is hamar megjelenik a revíziós gondolat, a történelmi Magyarország határainak visszaállítási igénye. Erről szól egy ponyvatöredék „Új ének Magyarország Pátronájához" című szövege. Skarupa Mária „Gyászkoszorú Szűz Mária tiszteletére" című mezőkövesdi nyomtatványában előbb Istenhez fohászkodik „Dicső Magyarországot oh add vissza nékünk" végkicsengéssel, majd „Az Ur angyala éneke" következik nemzeti jelentőségű refrénnel: „Üdvözlégy szűz Mária ur Jézus édesanyja / Te vagy ami (sic!) Magyar hazánk védő asszonya." E bevezető után a Fájdalmas Anyához szóló énekek is mintegy a magyarság fohászaiként szólnak.' 83 ^ Egy érsekvadkerti (Nógrád m.) előénekesasszony kéziratos énekgyűjteménye külön fejezetbe rendezve tartalmazza a trianoni béke megkötése utáni években született énekeket a magyar hazáról. A négy lejegyzett ének szövegét prózai sorok narrálják: „1921-ik év amikor Magyar hazánk Csonka Magyarország lett akkor Íródtak ezek a szomorú énekek." Ezek mellett azonban a füzet hagyományos vallási témái esetében is, mint a rózsafüzér ájtatosság, megjelenik a nemzeti szempont. További négy ének közül például a rózsafüzér ájtatosság befejezéseként ezt énekelték: „Rózsafüzér királynéja égi Anyánk kegyes Szűz / Kész már az ékes koszorú mit néped fejedre tűz / Árva nemzet fonta néked, / Kívüled nincs támasza, / Zárd be védő karjaidba / Nagy hatalmú szűz Anya." stb. (84) Müller Lajos S. J.: „BOLDOGASSZONY ANYÁNK" című, Patrona Regni Hungáriáé címképével ékes, 1932-ben megjelent füzete áttekinti az egész máriás magyar történelmet, és azt az egyetemes Szűz Mária tiszteletbe illeszti. A második világháború idején jelentkező népi vallásos igényt fémjelzi Magyarász Ferenc: „HÁBORÚS KÖNYÖRGÉSEK MAGYARORSZÁG NAGYASSZONYÁHOZ" című füzete 1942-ből. (85) A katolikus palócok körében a könyvkultúra jobbára XIX. századi kezdeteitől a XX. század elejéig az Aranykorona imakönyvek voltak általánosan elterjedtek. A ferences Hétfájdalmú Boldogaszszony Arany Koronája imakönyv jónéhány helyen tartalmaz Magyarok Nagyasszonyára utaló részeket. A Szent István királyról szóló ének tartalmazza az országfelajánlás motívumát, az ünnepnapjára való imádság „nagy asszonyunkhoz, a szűz Máriához" is fordul, Szent Imre litániája Magyarország pártfogó királyné asszonyához folyamodik, Szent László király litániájában „Magyarország örökös asszonya, könyörögj érettünk". Egy Szent Anna énekben kontaminálódik Anna alakja Máriáéval: „Légy velem oh égi Anya / Édes hazám pátrónája". Több búcsújáró ének nemzeti motívumot tartalmaz: 1. „Dicséretet mondjunk e tiszta / szűznek, ugy mint kedves hazánk / szent védőjének: mert országunk / pártfogója a szentséges szűz Mária." 2. „Magyarország pártfogója, nemzetünk oltalmazója, őrizd örökségedet, segítsd magyar népedet." 3. „Oh hitetlenségnek kárhozó forrása, mérged az emberi szív s lélek romlása. S már országunkra is kiterjeszti karját, éreztetvén velünk pusztító hatalmát. Hol vannak az idők, midőn égi Atyánk! Egy szívvel s egy hitben hódolt neked hazánk. Volt ugyan sok inség s háború hazánkban, sok magyar elveszett hadban és rabságban. De mert Istent félték őseink, megmaradt nemzetünk akármely súlyos idők alatt. Ezért folyamodunk hozzád Jézus anyja! Légy segítségünkre, s légy hazánk oltalma. Mutasd be Fiadnak a neked ajánlott, s most hitben növekvő szép országot. (...) Figyelj kérésünkre, Mária, szűz anyánk! Ne hagyd, hogy romlásra jusson kedves hazánk." 4. „...országunknak pártfogója! Oh ne hagyd el népedet". (86) Az 1719. évtől megjelenő Pongrácz Eszter féle Arany Korona imakönyv a Boldogságos Szűzhöz szóló két litániában tartalmazza Magyarok Nagyasszonya segítségül hívását. Sajátos változás az egyes kiadások sorában, hogy a belső címoldalhoz tartozó egész ol134
