Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIV. (2000)

Tanulmányok - Néprajz - Lengyel Ágnes - Limbacher Gábor: Magyarok Nagyasszonya ábrázolása és népi kultusza a Palócföldön

A város kálváriája - a helyi sajtó szóhasználatával - a hit és a hazaszeretet összefonódott szimbóluma lett, bár az 1930-as években a keresztút befejezetlen maradt, környezete elvadult. 1941-42-ben fejezték be a hiányzó stációk képeit, a hiányzó lépcsőket és rendbe hozták a szerpentin utakat. A trianoni magyar kálváriát végül 1943. június 5-én ünnepségsorozat keretében avatták fel. Ez év szeptemberében tartották első búcsúnapját.

(70) A települések jelképe és önazonosításuk egyfajta tükre a községi pecsét. Sajátos választást jelent Balassagyarmat város 1848. évi pecsétje. Az iratok tanúsága szerint valószínűleg éppen 1848. márciusától használták azt a változatot, amelyen az 1848-as évszám alatt ott térdel Szent István király Szűz Mária oltárképe előtt, miközben fölajánlja neki a koronát. A polgári átalakulás és a függetlenségi törekvések nyitányán a nógrádi megyeszékhely a tradicionális magyar modellben, a Regnum Marianum eszmei légkörében képviselte a változásokat, amely összhangban áll a szabadságharcot vívó magyar hadsereg vezetése és a nemzeti kormányzat felfogásával. A szabadságharc magyar honvédségi zászlóira ugyanis rendre Magyarország Védasszonyának képe került, és az 1848-ban vert arany- és ezüstpénzeken a szorongatott magyarság megjelenítette Nagyasszonyát mennyei dicsőségében. Még kifejezőbb ábrázolások ezek, mint korábbi pénzeinken, és a dicső Királynő alakja köré bizalommal és büszke magyar öntudattal írták, talán először magyarul: „Mária Istennek Anyja Magy. Ország Védője 1848."

(7I) Nógrád-Heves térségében hét kifejezetten Magyarok Nagyasszonya oltalmába helyezett település, illetve templom található, mind Nógrád megyéből. Templom A Szent István királytól eredeztethető keresztény Magyarok Nagyasszonya tisztelet, etnikus kultusz korábban Nagyboldogasszony ünnepébe tagozódott az év körén belül. Ennek mintájára viszont a Boldogasszony titulust viselő templomok egyben Magyarok Nagyasszonya oltalmát is jelenthették. A legrégebbről ismert Boldogasszony titulusú egyház az 1219-ben alapított tereskei bencés apátság (Nógrád m.). Egzakt Magyarok Nagyasszonya titulusválasztásra csak az ünnep önállósodását, kalendáriu5. kép: Az 1930-as évek elején létesült Trianoni magyar kálvária. Salgótarján, 1940-es évek. 126