Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIV. (2000)

Tanulmányok - Néprajz - Lengyel Ágnes - Limbacher Gábor: Magyarok Nagyasszonya ábrázolása és népi kultusza a Palócföldön

Ne nézd számtalan vétkünket lm előtted megtérünk. Csak te ne hagyj oh A n y á n k, kegyelmes hű pátronánk. Emlékezel [azaz emlékezzél] szent Istvánnak Buzgó könyörgésére, Hogy különös gondod legyen Országunk, s nemzetünkre Téged kérünk alázattal Tartsd meg igaz hitünket. Nyerj nekünk békeséget, áldást és üdvösséget." 1. kép: Magyarország Királynéja egy 1840-bcn készült búcsús ponyvanyomtatványban. Szent István a Koronát és az országot Boldogasszony oltalmába ajánlja. Somoskőújfalu, 1930-as évek. 122 Az 1840-ben nyomatott, különféle kegyhelyekhez való ájtatosságokat tartalmazó füzet a „MáriaTáli", „Mária-Tzeli", „Mária-Pótsi" stb. „tsudálatos Szűz" kegyképeinek sorában közre bocsátja „Magyar Ország Királynéja" ábrázolását is (1. kép), hozzátartozó imádsággal: „...Országunk nagy Asszonya, és Pátronája, nyerd meg azt a malasztod szent Fiadtól hogy eddig testem lelkemtül ki ne költözzék, méglen buzgó szívenbői égő szeretetből egynéhányszor ezt a' te édes Nevedet el nem mondom (...) óh Mária, Mária, a' te édes nevedért kérlek; könyörülj rajtam szegény bűnösön, és Sz. István Királytól néked felajánlott Országon, 's engedd-meg, hogy halálom óráján- is malasztodban, 's irgalmasságodban részesülhessek; Amen."

(66) Mintha az egész Magyarország is egy kegyhely lenne, ahol Mária különös csodákat tett-tesz, és ahol megjelenése-jelenléte megtapasztalható. Ezért Magyarország Védasszonyának ábrázolása a többi búcsújáró hely kegyképe közé való. Település Egy római katolikus település szakrális térszerkezetét lényegében a templom, a temető, a szabadon álló szobrok, kápolnák, kálváriák és feszületek alkotják. Tér-