Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIV. (2000)
Tanulmányok - Néprajz - Lengyel Ágnes - Limbacher Gábor: Magyarok Nagyasszonya ábrázolása és népi kultusza a Palócföldön
mint a keresztény magyar eszkatológia paradigmatikus mozzanatának képi megformálása - szinte sorsszerű jelentőséggel - egyben az első történeti ábrázolásunk is. ( ^ A XIII. században, a magyarság tatárpusztítás okozta tragédiáját követően, a második országalapító, IV. Béla király tett tanúságot a Patrona Hungáriáé tiszteletéről, amikor 1252-ben a túróci várban kolostort alapított a premontrei rend számára. Azt Szűz Mária tiszteletére szentelte, „aki országunk Úrnője és Pátrónája". A Kárpátok koszorúzta Haza természeti áldásainak s még inkább meg-megújuló drámai fenyegetettségeinek talaján e nemzeti jelleget öltő kultusz egzisztenciális mélységben nyilvánul meg a mai Margit-szigeti kolostor 1259. évi alapításakor. Alapítólevelében IV. Béla király megörökítette, hogy: „... amikor mi az Isten és emberek között közbenjáró Jézus Krisztust és az ő Legszentebb Szülőjét, aki az országunknak különleges Úrnője és Pátrónája lett [kiemelések a szerzőktől], lehetőségünk szerény módján, őszinte szándékunk minden törekvésével meg akarjuk tisztelni, ugyanennek a legdicsőségesebb Szűznek tiszteletére a Nyulak szigetén monostort építtetünk és alapítunk (...) Hogy pedig a magyarok dicsőséges Nagyasszonya iránt érzett tiszteletünknek valamiképpen még kifejezőbb jelét adjuk, igen kedves leányunkat, Margit úrnőt, a nővérek között a szerzetesi ruha tisztességében a mi Urunk és az ő Szülője, a mennyei Királynő tiszteletére akarjuk szentelni.," (14) IV. Béla és fia V. István király diplomáiban Szűz Mária „Domina et Patrona regni Hungariae"-nak neveztetik, aki „nekünk és országunknak Úrnője és oltalmazója". (15 ^ A korona Szűz Máriának való felajánlását követő kultusza már nem értelmezhető önmagában, hanem mint a Boldogasszony sajátja, csak Magyarok Nagyasszonyával szoros összefüggésben. A korona szentségét egyfelől magyarázza, hogy II. Szilveszter pápa ezredfordulón átélt látomás-hagyományának megfelelően égből küldött, angyal adta koronának számított, és Szent Istvánnak tulajdonított volta miatt is már Árpád-kori szakrális-mágikus meggyőződéssel többletjelentést kapott. Másfelől viszont a magyar Szent Korona kétszeresen is mennybéli, hiszen azt halála előtt István király az Égi Királynőnek ajánlotta föl. Abban tehát, hogy a XIII. század utolsó harmadától a Szent Korona iránti hűség a magyar királyság iránti lojalitás sztereotip formulája lett, és hogy már-már személyként, a legfőbb hűbérúr gyanánt tekintették, észre kell vegyük a Boldogasszonyhoz tartozás jelentőségét. A továbbélő hagyomány fönnmaradását és elevenségét bizonyítja ebben a vonatkozásban is a szepeshelyi (Spisske Pohradie, Szk.) székesegyház 1316-ból származó falképe. A festményen éppen a felajánlás folyományaként hangsúlyozódik Károly Róbert királyként való elismertetésekor, hogy számára maga Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya nyújtja át a koronát. Az Árpád-házi királyok örökébe lépő Anjou király a freskó felirata szerint is a szent istváni „Bódogasszony országa" örökség hűbéres követője: „Hozzád sóhajtunk kegyes Szűz, ha nem vezetsz eltévedünk, taníts hát, hogy mit tegyünk. Rajtam és enyéimen könyörülj." (16) Az Ápád-házi királyoktól örökölt Mária-tiszteletről tesz tanúságot az Anjou király a kerczi cisztercitáknak adott leiratában is, melyben a Szent Szüzet országunk szellemi Úrnőjének és Pátrónájának nevezi/ ' A XIV. század második felében Nagy Lajos király - okleveleibe foglaltan - többször bizonyságot tett az ország oltalmazójának különös tiszteletéről. Politikai, hadi sikereit neki tulajdonította. A törökön aratott első győzelem emlékére például bazilikát építtetett a mennyei királynőként ábrázolt máriazelli Mária-kegyszobor fölé. (18) „A remény és tisztelet miatt, amelyet a Szeplőtelen Szűz és az Úr dicsőséges anyja, országunk védelmezője és pártfogója" iránt érez, alapítványokat tesz, hogy nemzetében mindinkább előmozdítsa a Mária-tiszteletet. (19) A mennyei és földi dimenzió szent istváni osztatlan szemlélete és országunk Égi Oltalmazója iránti föltétlen hódolat árad Nagy Lajosnak az óbudai klarisszákhoz írott 1368. évi okleveléből: ,A sajátságos segítségért és bizalomért [helyesen: azzal a bizalommal], amellyel a sértetlen Szűz Mária, a dicsőséges Anya és Úrnő, országunk különleges koronája, védője és Pátrónája iránt viseltetünk, az Ő legszentebb nevében [kiemelések a szerzőktől] az ősi Budán a szerzetesnők részére csodálatos művű kolostort alapítunk." (20) Már az Árpád-házi I. és II. Béla király pénzeire rákerült a Boldogasszony alakja, Mátyás óta pedig egészen az 1849-es világosi fegyverletételig majdnem kivétel nélkül a Patrona Hungáriáé képével ékesek a magyar fémpénzek/ 21 ) 108
