Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIII. (1999)

Tanulmányok - Praznovszky Mihály: Mikszáth Kálmán tanárai

Mikszáth tanáráról: Az író több ízben is foglalkozott Suhajdával. Ő sem vonhatta ki magát a Selmecen élő Petőfi hagyomány alól, elvégre ugyanabba az iskolába járt, s a városban élt legendákat, a szállásadó hajdúról, a diák-költőt megbuktató tanárról, Petőfi színházi vonzalmáról, selmeci szerelméről megőrizte emlékezete. így találjuk ezt A Petőfi legenda Selmecen című írásában, amely szerint ő még ismerte Suhajda professzor Mariska nevű húgát, akihez írta Petőfid hűtlenhez című versét, azaz ő lett volna az „esküszegte lányka." О még látta az önképzőkör évkönyvét, ahová Petőfi sajátkezűleg beírta ezt a verset. S persze őt is tanította az öreg professzor, akiről mindenki tudta a városban, hogy „ez ponálta valamikor szekundába Petőfi Sándort". A csodálatos gomba című írásában pedig így említi ezt a tényt: „S ... professzor nemcsak tudományos ember volt, hanem híres is. Híres ember azért volt, mert Petőfi őróla írta azon emlékezetes verssorokat, „a poesisből is secundába ponált sok szamár professzorom", tudományos embernek pedig azért látszott lenni, mert ő maga nagy természettudósnak tartotta magát: márpedig a mai világban nem elég csupán tudósnak lenni, hanem annak kell látszani is."

(46) A tévedés még a múlt századból datálódik, amikor azt keresték, ki lehet a vers címzettje. Többen, kézenfekvő módon a professzor húgát, Suhajda Marit gyanították mögötte, akinek a bátyja közismerten Petőfi diákéletének megkeserítője volt. A legenda szívósan tartotta magát esetleg tartja magát még ma is - holott már 1907-től tudjuk, a leányzó Cancriny Emma, Aszódon élő leányzó, a buktató professzor pedig Linchard Dániel. Aki ugyan buzgó szlovák volt, de nem ezért, hanem felkészületlensége miatt buktatta meg történelemből a költőt.

(47) S lassan száz éve azt is tudjuk már, hogy az igazságtalanul vádolt Suhajda ebben az esetben valóban ártatlan, hiszen Petőfi 1838. szeptembertől 1839. februárjáig van Selmecen, ő pedig majd csak 1840 őszén érkezik oda. Ráadásul azt is tudjuk, sem felesége, sem húga nem volt szegénynek. Irodalom: FEKETE Sándor, Petőfi Sándor életrajza, l.k. A költő gyermek- és ifjúkora, Bp. 1973. Akad. kiadó 119-122. PETŐFI Sándor összes művei. Kritikai kiadás, l.k. S.a.r. Kiss József és Martinkó András, Bp. 1973. Akad, Kiadó 180-188. REJTŐ István, i.m. 1982. REJTŐ István i.m. 1992. -177-