Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIII. (1999)

Tanulmányok - Praznovszky Mihály: Mikszáth Kálmán tanárai

TERRAY KÁROLY (álnevei: Térey Károly, Regényi Gyula) Hámosfalva 1812 október 17 - Losonc, 1881 március 7. Mikszáthot tanította: 1857/58-as tanév, vallástan (református) 1858/59-es tanév: vallástan (református) 1859/60-as tanév: nem tanította 1860/6l-es tanév: tanította, de nem lehet pontosan meghatározni a tantárgyat 1861/62-es tanév: magyar, latin, görög, osztályfőnöke volt 1862/63-as tanév: osztályfőnöke volt, de nem tanította Életrajza; Mikszáth egyetlen tanára, akit a magyar pedagógiai irodalom is számon tart. (28) De tud róla az irodalomtörténet és a filozófiatörténet is. Gömör megyei származású. (Születésének dátumát Rejtő idézett művében november 12-re teszi, a Vasárnapi Újság november 13-ra, a szülőhely neve pedig eredetileg Rozlozsnya) Családjában felmenő ágon pedagógusok, lelkészek találhatók. Apja, Terray Mihály (1772­1840) is tanító volt. Anyja Honétzy Zsuzsa. Terray Károly elemi iskoláit szülőfalujában, apja iskolájában végezte el. A középiskolai tanulmányaira Rozsnyó adott otthont, a főiskolát pedig Pozsonyban járta ki, itt szerzett filozófiai és teológiai végzettséget. 1835-ben magántanító volt a Draskóczy Sámuel családjánál, majd tanított a Gömör megyei Harkácson, valamint Rozsnyón és Eperjesen is. 1841-ben indult el két éves németországi tanulmányútjara, ahol elsősorban a berlini egyetemen hallgatott filozófiai előadásokat. Hazatérve, 1843-ban a losonci evangélikus líceumban alkalmazták. Modernül gondolkodó, jó tanár volt. Diákjait a maga írta könyvekből tanította. Megemlítik az 1845-ben írt Körmondat című tanfüzetét, amelyben számos magyar irodalmi idézetet vett példának. 1844-ben nősült meg, felesége Adriányi Mária Lujza. 1848­ban nemzetőr lett, majd tevékenyen részt vett az új pedagógiai rendszer kialakításában. 1849 augusztusában a cári csapatok által felgyújtott Losoncon minden írása, levelezése elégett. Osgyánban kezdte újra pedagógus pályáját 1850-ben, majd az egyesülés után átment ő is Rimaszombatra. Innen hívták el 1869-ben az újonnan alakult tanítóképző első igazgatójának Losoncra. Gyakorlatilag ő szervezte meg az intézményt, alakította ki rendszerét s teremtette meg a Felvidék jelentős, hatásában messze kisugárzó intézetét. Terray Károly több helyen is megfogalmazta nevelési elveit. Ezek egyrészt vonatkoznak tanításának jellegére, másrészt az általa ideálisnak elképzelt tanáregyéniség jellemzőire. 1878-ban írt dolgozatában az egész életében megvalósított hazaszeretetre nevelés fontosságát hangsúlyozta. „Minél nagyobb életképesség van valamely nemzetben, annál fontosabb teendő­jének ismeri, serdülő fiatalságát iskoláinak célszerű rendezése és vezetése által a nemzet er­kölcsében és jellemében megszilárdítva, szívébe a haza iránti szeretetet oltani". (29) És amikor 1854-ben a rimaszombati iskola értesítőjében a nevelés kérdéséről értekezik, amit a tanárról, annak erkölcsi, szakmai tulajdonságairól ír az saját programjának is tekinthető, -165-

Next

/
Oldalképek
Tartalom