Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIII. (1999)

Tanulmányok - Kertész Róbert–Sümegi Pál. Az Északi-középhegység negyedidőszak végi őstörténete. Ember és környezet kapcsolata 30.000 és 5.000 BP évek között a szubkárpáti régióban

6. ábra A tokaji Kopasz-hegy paleoökológiai viszonyai 30.000-26.000 BP évek között 1. lucfenyő (Picea) faszén lelőhelyek; 2. erdei fenyő (Pinus silvestris) faszén lelőhelyek; 3. nyílt területet kedvelő fajok aránya; 4. egykori júliusi középhőmérsékleti értékek; 5. erdei fajok aránya; 6. enyhébb klímát kedvelő fajok aránya < 50%; 7. enyhébb klímát kedvelő fajok aránya 50-60%; 8. enyhébb klímát kedvelő fajok aránya > 60% szintben a hidegkedvelők (Vallonia tenuilabris, Columella columella, Pupilla sterri, Pupilla cf. loessica) erőteljesen visszaszorulnak, arányuk 30-35 %-ról 9-13 %-ra csökken. Ugyanakkor az enyhébb klímát kedvelő, vagy nem kifejezetten hidegkedvelő, holarktikus és közép-európai, nagyobb növényzeti borítottságot igénylő faunaelemek (Clausilia dubia, Punctum pygmaeum, Vestia turgida, Discus ruderatus, Semilimax kotulai) aránya válik uralkodóvá, meghaladja az 50 százalékot. -73-