Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIII. (1999)
Horváth István: Történelmi személyiség – irodalmi alak. Jókai Mór Rab Ráby (1879) regényének nógrádi vonatkozásai
Az eljárásban sok apró finom és durva törlesztésre került sor Ráby Mátás és a szentendrei magisztrátus részéről egyaránt. A béke nem állt helyre, sőt beadvány, beadványt követett, és egyre mélyült a felek közötti ellentét, amelynek lényegét, okát egyre nehezebb volt áttekinteni. A vizsgáló biztos Balogh is belefáradni látszott az egyre zavarosabb, és végét nem látható ügyben. Ráby ellenszeve dühhé változott irányában: „Balogh úr, akinek sehogysem tetszett, hogy ismerőseinek és magyar tisztviselő-társainak annyi aljassága kerül napvilágra, november 12-én azzal ürüggyel, hogy részt kell vennie Nógrád közgyűlésén, egyszerre megszakította a rábízott ügy vizsgálatát ... még egyszer megpróbált eltántorítani kötelességemtől, azt igérve, hogy kineveztet szentendrei bíróvá, vagy megyei hivatalnokká... megtiltott a császárral minden fajta levelezést". Ha mindezt Ráby nem fogadja el tőle „hazaárulónak" fogják tekinteni. (7) Ráby többször sürgette Baloghot: „térjen vissza Szentendrére", ehelyett „hamis jelentést tett gróf Majláthnak", aki „hűsége jutalmául valóságos tanácsossá nevezte ki a királyi táblához". (8) Ráby úgy vélte a kinevezett biztos, Balogh „el akarja temetni az egész ügyet" ennek megakadályozására 1785. december 11-én postán újból jelentést tett a császárnak. Mellékletként 20 iratot csatolt, közöttük a szentendrei népszámlálást meghamisító 1763-as népszámlálási könyvet is ott találhatjuk. Közben december 3-án Balogh „újabb gyalázatosságot követett el", ami Ráby szerint „megvilágítja egy fontos megbízatású előkelő hivatalnok alantas gondolkodásmódját és sötét lelkületét: „a bűnösök javára szerkesztette meg hamis jelentését." Egyben felszólította Rábyt, hogy „ne csak a király legmagasabb parancsának tegyünk eleget, hanem végre Szentendre elűzött nyugalma is helyreállíttassák." < 9 ) Ráby Mátyás azonban nem hagyta elaludni az ő panaszait tartalmazó ügyét. A császár a hozzáküldött levele alapján felmentette Baloghot még az év decemberében, helyébe a pesti kerület kamarai igazgatóját báró Orczy Lászlót nevezte ki. Személye Ráby számára részben volt elfogadható, mert ő „egy derék katonatiszt" kinevezésében reménykedett. ( 10 > A későbbiekben Orczyval kapcsolatosan is sok kifogása volt. Leginkább azt tette szóvá, hogy „semmit sem csinált", az ügy kivizsgálása és megoldása érdekében, ("> még Balogh „hamis" jelentéseit, az abban foglalt visszaéléseinek ügyében sem szolgáltatott igazságot. < 12 ) Ráby Mátyás a Helytartótanács elnöke (gr. Niczky) /Jankó János rajza az első kiadásban/